Vásárlás: hengerelnek a diszkontok

Komoly mértékben átalakultak a vásárlási szokások az év első öt hónapjában: egyre nagyobb teret nyernek a diszkontláncok, holott – a tízszázalékos élelmiszer-infláció ellenére – a lakosság napi bevásárlásainak mennyisége nem változott – áll a GfK piackutató kereskedelmi felmérésében. Idén májusban például a tavalyi 50 százalékkal szemben a magyar családok 53 százaléka vásárolt diszkontüzletben. Kovács Krisztina, a GfK kutatója szerint a növekedést egyrészt a diszkontláncok terjeszkedése, másrészt a családok anyagi lehetőségeinek szűkülése okozza. Az emberek folyamatosan keresik az olcsó árukat, illetve aki egyszer diszkontüzletbe szokott, az nagy eséllyel rendszeresen visszatér oda. Vagyis a fogyasztók napi élelmiszer- és háztartásivegyiáru-vásárlásainak egyre nagyobb része zajlik az ilyen jellegű üzletekben.
Nem meglepő, hogy a diszkontüzletek népszerűsége vidéken magasabb, mint Budapesten és a központi régióban, hiszen a vidéki háztartások vásárlóereje a fővárostól távolodva egyre alacsonyabb, így egyre érzékenyebbek az árakra. Erősíti ezt a hatást az is, hogy vidéken kevesebb üzlet között választhatnak a vevők. Megállapítható, hogy a diszkontok egyelőre nem a napi bevásárlás megszokott helyszínei, de egyre nagyobb versenyt támasztanak a kis boltok és az áruházláncok számára.