A berlini fal áldozataira emlékeztek

A hírhedt berlini fal áldozataira emlékeztek szombaton Németországban. Az egykori keletnémet kommunista hatóságok ötven évvel ezelőtt kezdtek hozzá a Berlin keleti és nyugati felét 28 éven keresztül mesterségesen elválasztó, 155 kilométer hosszúságú fal felépítéséhez.

(Köln)

A tragikus következményekkel járó építménynek, a hidegháborús időszak elrettentő szimbólumának utolsó maradványainál, a Bernauer-Strassénál jöttek össze a politikai élet vezető személyiségei, hogy emlékeztessenek 1961. augusztus 13-ra, arra a dátumra, amelyet Christian Wulff államelnök a német történelem végzetes napjának nevezett. Angela Merkel kancellár, Norbert Lammert parlamenti elnök, Klaus Wowereit főpolgármester, Guido Westerwelle külügyminiszter, a tartományok tanácsát elnöklő Hannelore Kraft és további négyszáz meghívott vendég jelenlétében az államfő emlékeztetett arra is, hogy a számos áldozatot követelő fal – huszonnyolc esztendő elteltével – nem magától omlott le, hanem ledöntötték, és ezzel ismét bizonyítást nyert a meggyőződés: „a szabadság legyőzhetetlen”. Az NDK-ban felnőtt Angela Merkel feledhetetlennek nevezte azt a napot, amely szenvedést hozott több millió ember számára. „A fal felépítésének igazságtalansága arra kötelez bennünket, hogy mind idehaza, mind a világban kiálljunk a szabadság, a demokrácia, a szabadságjogok mellett” – hangoztatta a kereszténydemokrata kormányfő.
Déli tizenkét órakor Berlin egy percre csendbe borult, a villamosok és autóbuszok leálltak, megszólaltak a harangok – a város kifejezte együttérzését az NDK „antifasiszta védőfalának” 136 hivatalos áldozatával szemben. A kettészakított ország szögesdróttal, aknákkal, kutyákkal, reflektorokkal, őrtornyokkal és azonnali fegyverhasználatra utasított őrökkel biztosított határvonalán azonban több mint ezer menekülő veszthette életét. Ma sokakban csalódást okoz, hogy a hírhedt berlini falból már csak töredékek emlékeztetnek a múltra. Mintha a tragikus építményt törölni akarnák az emberek emlékezetéből. A betonlapok egy részét – összesen harminc darabot – a bulvár napilap, a Bild-Zeitung főszerkesztője, Kai Diekmann vásárolta meg, ajándékként a tartományoknak, a hajdani szovjet elnök Mihail Gorbacsovnak és amerikai kollégájának, az idősebb George Bushnak. Hasonló megtiszteltetés jutott Helmut Kohlnak, aki az öt évtizeddel ezelőtt létesített építményre emlékezve kapta a 2,7 tonna súlyú, 360 centiméter magas, lila-zöld grafitifestéses faldarabot, amely ettől kezdve az „egyesítés kancellárjának” a kertjét díszíti Ludwigsburg-Oggersheimben.
A fővárosba látogató turisták nagy része csalódottan veszi tudomásul, hogy alig talál rá a fal maradványaira. Annál inkább dívik a szuvenírpiac, a sajtó egyenesen a hidegháború Disneylandjéről beszél; a megállapítás nem jár meszsze a valóságtól. A hajdani híres átkelőhelynél, a Checkpoint Charlie-nál, ahol a kritikus napok során szovjet és amerikai páncélosok álltak fenyegetően szemben egymással, és a harmadik világháború kirobbanásának lehetősége borotvaélen táncolt, most a vörös hadsereg vagy a keletnémet néphadsereg egyenruhájába öltözött főiskolásokat fényképezhetnek a külföldi látogatók. NDK-pecséttel ellátott iratokat is vásárolhatnak, igénybe vehetik a Trabi szafari név alatt futó 120 Trabant egyikét, hogy azután alávessék magukat a hajdani keleti rendőröktől átvett ellenőrzésnek.
A múltból elsősorban ügyes üzletemberek húznak hasznot. Az ország drámai megosztottságára egy magánmúzeum emlékeztet. A város terve, hogy életre hívja a hidegháború-központot, 2014 előtt aligha megvalósítható. A múlt valósága után érdeklődök inkább abból a kétszáznyolc oldalas könyvből (A fal: tények, képek, sorsok) juthatnak információhoz, amely közvetlenül érintett tanúkat szólaltat meg, így az első áldozatként nyilvántartott Günter Liftin testvérét, vagy felidézi annak az apának a tettét, aki a harmadik emeletről dobta le négyéves kisfiát a nyugat-berlini tűzoltók kezébe, hogy megmentse őt az erőszakrendszertől.

Botrány. Megbotránkoztatta Németországot ez egykori keletnémet kommunista utódpártot is magába foglaló Baloldal pártja a hírhedt berlini fallal kapcsolatos állásfoglalásával. Tegnapi sajtóértesülések szerint a parlamenti párt társelnöke, Gesine Lötzsch egy tanácskozáson azt hangoztatta, hogy a fal a második világháború, valamint a néhai Szovjetunió elleni német támadás következménye volt. A kijelentés hatalmas felháborodást váltott ki német politikai körökben, az összes többi párt élesen elítélte a társelnök nyilatkozatát. (MTI)