A korábban véltnél ellenállóbb a Nagy-korallzátony az éghajlatváltozással szemben, így a természeti ritkaság mégsem tűnik el a jósolt 20-30 éven belül. A Nagy-korallzátony kipusztulásáról szóló számítások túlzók – fogalmazott a hét végén Sean Connolly, az ausztrál James Cook Egyetem kutatója. „Másmilyen lesz, rosszabb állapotban lesz, mint ma, de nem tűnik el 20-30 éven belül” – idézte a szakembert a The Australian című lap. A korallok jobban tudnak alkalmazkodni a hőmérséklet-ingadozásokhoz, mint azt sok tudós feltételezi – indult ki többek közt korábbi földtörténeti korszakok tanulmányozásából az ausztrál kutató. Végkövetkeztetése azonban egybecseng kollégáiéval: az újabb károk keletkezését a Nagy-korallzátonyban az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésével és az éghajlatváltozás lassításával lehet feltartóztatni.
Az idén riadót fújt Ove Hoegh-Guldberg, a Queenslandi Egyetem tengerkutató intézetének kutatója, aki semmi esélyt nem lát a Nagy-korallzátony fennmaradására, ha az elkövetkezendő tíz évben nem csökken radikálisan a károsanyag-kibocsátás. Pályatársa, Ray Berkelmans arra figyelmeztetett, hogy a korallok 2025-re kihalhatnak, ha a vízhőmérsékletek tovább emelkednek.
A Nagy-korallzátony 2600 kilométeren át húzódik Ausztrália északkeleti partjainál Pápua Új-Guineáig. A természeti csoda évente kétmillió turistát vonz.

Katonai robbanóanyagot találtak egy halott férfi belvárosi lakásában