Elveszőben a gazdaság lendülete

A német gazdaság lassulása magával rántotta a magyar GDP-t a második negyedévben. A kormány tervei szempontjából kulcsfontosságú növekedés jóval a várakozások alatt maradt. A nemzetgazdasági tárca szerint az euróválság hatása kivédhető a stabilitási alap révén, a tennivalókról a legmagasabb szinten folynak az egyeztetések.

Stagnált a magyar gazdaság a második negyedévben a január–márciusi időszakhoz képest, az előző év azonos időszakához pedig mindössze 1,5 százalékos lett a GDP bővülése. A növekedés lendületét a az ipari termelés lassulása törte meg, ami mögött az exportpiacokon bekövetkezett kedvezőtlen fejlemények – főképp a német gazdaság növekedésének a kifulladása – állnak. A hazai kivitel fő célországában, Németországban a második negyedévben a GDP mindössze 0,1 százalékkal bővült.
A belföldi piac Magyarországon nem tudta ellensúlyozni a kedvezőtlen külső hatásokat, sem a lakossági fogyasztás, sem a beruházások nem járultak hozzá a GDP bővüléséhez, és az építőipar rossz teljesítménye is lefelé húzta a mutatót. A fogyasztást az erős svájci frank fékezte, a hitelrészletek fizetése ugyanis elszívta az adócsökkentés révén a lakosságnál maradt pluszforrásokat. A krízis hatására már eleve sokan óvatosabbak a költekezésben, így kevesebb áfa- és egyéb adóbevétel folyt be az államkasszába. Hiába ért el jó eredményeket a mezőgazdaság, ennek a szektornak mindössze háromszázalékos súlya van a növekedés alakulásában, így az összképen érdemben nem tudott javítani.
Az idei növekedési előrejelzésüket a hír hatására lefelé módosították a gazdaságkutatók, akik 2011-re már csak 1,7-2 százalékos bővülést várnak a korábbi 2-3 százalékkal szemben. A pénzintézeti elemzők pedig arra utaltak, hogy a kilátások romlása miatt további intézkedésekre lehet majd szükség a 2012-es hiánycél teljesítéséhez. Az idei deficitterv a magán-nyugdíjpénztári vagyon bevételeinek köszönhetően szerintük gond nélkül elérhető. Ezt egyébként a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tegnap meg is erősítette. – A kormány teljesíti a 2011-re vállalt hiánycélt, pontosan ilyen esetekre számítva állította fel a stabilitási alapot, amelyből a 90 milliárd forintos negatív hatás finanszírozható – fogalmazott a tárca közleményében, amelyben újra kifejezte elkötelezettségét a költségvetési egyensúly helyreállítása és a 2012-es tervek tartása mellett.
Makrogazdasági előrejelzésüket nem csak az elemzők írták át, a kormány is felülvizsgálja a korábban előrevetített pályát, a jövő évi költségvetési törvénytervezet már az új adatokra fog épülni – jelezte a Reuters hírügynökségnek tegnap Kármán András, az NGM államtitkára. (A kormány kevésbé optimista növekedési modellje is háromszázalékos idei és jövő évi GDP-bővülésre épült.) Az euróválság Magyarországra gyakorolt hatásának kivédéséről magas szintű egyeztetések zajlanak a kormányon belül, Orbán Viktor miniszterelnök tegnap és tegnapelőtt is megbeszéléseket folytatott a témában Pintér Sándor belügyminiszterrel, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszterrel és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel – közölte Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője az MTI-vel.
Bár első látásra gyászosnak tűnnek a kilátások, korai lenne temetni a magyar gazdaságot. Igaz, vannak olyan forgatókönyvek, amelyek lassú és akadozó kilábalást jósolnak a világban, és egy ilyen helyzet a magyar fundamentumok javulása ellenére magával rántaná a hazai gazdaságot. Más vélekedések szerint azonban néhány hónap múlva elül a pénzpiacokon úrrá lett hisztéria, és visszakanyarodik a német, továbbá a magyar gazdaság is a felfelé ívelő pályára. – Az USA leminősítése már hónapok óta a levegőben volt, a piac a konkrét döntés előtt már beárazta az amerikai adósságkérdést – magyarázta Dedák István közgazdász a Magyar Nemzet azon kérdésére, hogy mi állhatott a világgazdasági lassulás hátterében. A befektetők szerinte hamarosan túlteszik magukat a leminősítés problémáján, de addig is érdemes lenne megfontolni a növekedés belső motorjainak a bekapcsolását a gazdaság vérkeringésébe. Mint mondta, az állampapírok iránti töretlen érdeklődést és a cél közeli inflációt látva gondolkodni lehetne a nagyon óvatos, 25 bázispontos kamatcsökkentésen, ami nagy segítséget jelentene a hazai gazdaság számára. – Az euróválság felülírhatja a prioritásokat is, a növekedés elősegítése fontosabb céllá válhat az államadósság minél gyorsabb ütemben történő csökkentésénél – összegezte Dedák István. A gazdasági növekedés minden százaléknyi elmaradása a GDP 0,4 százalékának megfelelő bevételkiesést okoz. A Széll Kálmán-terv intézkedéseinek maradéktalan végrehajtása mellett, ha a jövő évre tervezett 2,5 százalékos hiányt 2,9-re emeli a kormány, a rosszabb kilátások alapján is kezelhetővé válik a szakember szerint a büdzsé helyzete.