Energetika: orosz–bolgár viszálykodás?

A bolgár vám- és adóhatóság bevonta a Lukoil tulajdonában lévő, az országos hálózatot ellátó Neftohim Burgasz olajfinomító üzem és a Roszenec olajterminál forgalmazási engedélyét, amiért – határidőre – nem csatlakoztatták mérőeszközeiket elektronikusan a vámhatóságok nyilvántartásához. – A felfüggesztés és a fellebbezés ideje alatt az olajfeldolgozó cég nem hozhat be és nem vihet ki üzemanyagokat – közölte Vanyo Tanov, a bolgár vámparancsnokság főnöke. Szimeon Djankov pénzügyminiszter ezt azzal egészítette ki, hogy a legnagyobb bolgár cég visszakapja az engedélyt, ha befizeti a bírságokat.
A bolgár adóhatóságok megvizsgálták a cég könyveit, arra keresve magyarázatot, hogy miért estek vissza – az elmúlt év hasonló időszakához képest – hatvan százalékkal, közel 67 millió euróval az energiaóriás adóbefizetései. Szakemberek ennek okát a kivitel ötven- százalékos növekedésében látják, ami viszi az áfát, és nem hozza. Egyes bolgár sajtóorgánumok nem tartják kizártnak, hogy a kivitt üzemanyagot nagyrészt csak papíron mozgatták meg, s nem volt mögötte valós szállítás. Az eset azért is kínos, mert Valentin Zlatev, a Lukoil Bulgaria tulajdonosa Bojko Boriszov miniszterelnök személyes jó barátja. Sőt feltételezik, hogy ő finanszírozta a GERB párt 2009. évi sikeres választási kampányát. Bojko Boriszov azt nyilatkozta, hogy barátságát a bolgár üzletemberrel „el kell felejteni”; kompromisszum nincs. Reményét fejezte ki, hogy a finomító rövidesen rendezi elmaradt kötelezettségeit. Moszkvából a Lukoil Oroszország képviselői azt nyilatkozták: abban a meggyőződésben voltak, hogy már korábban sikerült megállapodni a bolgár állammal.
A botrány kirobbanása előtt már megkezdődött a két ország csörtéje. A belenei atomerőmű főkivitelezője, az Atomsztrojexport múlt héten keresetet adott be a párizsi nemzetközi bíróságon 57 millió euró értékben ki nem fizetett építőipari munkálatok miatt. Ezzel próbál az orosz állami vállalat nyomást gyakorolni a bolgár államra, hogy kicsikarja a döntést a bolgár atomerőmű megépítésére. A szerződést még az előző szocialista kormánnyal kötötték úgy, hogy a bolgár fél nem hozhatja nyilvánosságra annak tartalmát harmadik fél – még Brüsszel – számára sem, csak az oroszok beleegyezésével. Bulgáriának viszont 61 millió eurónyi, az orosz fél által elismert kintlévősége van a régi berendezések elszállítása miatt. Ha a bolgár állam véglegesen lemondja az atomerőmű építését, úgy akár egymilliárd euró kötbér megfizetésére is kötelezhetik. Nyilvánvaló, a végső döntés meghozatalakor a balkáni országnak figyelembe kell vennie Brüsszel és Washington álláspontját is.