Az oktatási államtitkár szerint 2015-től vagy 2016-tól senki nem felvételizhet egyetemre, főiskolára, ha nem szerez legalább egy nyelvvizsgát. Amennyiben a kormány és a parlament rábólint az új felvételi feltételt tartalmazó jogszabályokra, néhány éven belül duplájára nőhet a nyelvtudással rendelkező hallgatók száma – mondta az Eduline.hu-nak Hoffmann Rózsa. Kiemelte, a változtatásra azért van szükség, mert van olyan felsőoktatási intézmény, ahol a végzős hallgatók harminc százaléka azért nem veheti át időben a diplomáját, mert nem szerzett nyelvvizsgát. Úgy vélte, heti három középiskolai nyelvórával is el lehet jutni a nyelvvizsgáig, ha valaki sokat tanul. Az ötlet egyébként nem új, a Magyar Rektori Konferencia 2010 novemberében ugyanilyen javaslatot tett: a felvételihez kötelező nyelvvizsga mellett a rektorok azt a szabályt is bevezetnék, hogy az egyetemistáknak és a főiskolásoknak legalább egy szemesztert valamelyik külföldi felsőoktatási intézményben kellene tölteniük. Az ötlet nem aratott osztatlan sikert, az ugyanis egyelőre kérdéses, hogy ezt ki és milyen forrásból finanszírozhatná.
A középfokú komplex B (korábbi nevén a középfokú C típusú) államilag elismert nyelvvizsga eddig egyébként 35 pontot ért a felvételikor, az idén azonban már csak 28-at, ahogy 50-ről 40-re csökkent a felsőfokú komplex C1 (korábban felsőfokú C típusú) nyelvvizsgáért járó pontok száma is.
Egyre nagyobb bajban a SPAR - heti összefoglaló