Hazánk a világ ötödik legnagyobb vetőmagexportőr országa, ami azt jelenti, semmi szükség nem lenne arra, hogy a gazdálkodók külföldi termékeket használjanak. Ez különösen igaz a kukoricára. A vetőmagszövetség arról számolt be lapunknak, hogy a hazánkban működő külföldi vetőmag-előállító társaságok csak kínálatuk bővítése céljából hoznak be az ország határain kívül előállított vetőmagot. Importtermékeket emellett a jellemzően csak kereskedéssel foglalkozó cégek kínálnak. Szakértők szerint e tények figyelembevétele mellett furcsa, hogy mekkora területen talált a hatóság genetikailag módosított vetőmaggal szennyezett földeket. – Importfüggőségről szinte egyetlen növény vetőmagja esetében sem beszélhetünk, hiszen a legtöbb fajból, s ez különösen igaz a szántóföldi kultúrákra, több vetőmagot állítunk elő, mint amennyit itthon felhasználunk – mondta a Vetőmag Szövetség és Terméktanács igazgatója.
*
Ruthner Szabolcs hozzátette: két okból azonban mégis érkezik Magyarországra külföldi vetőmag, egyrészt mert az azt előállító cégek – elsősorban a külföldi tulajdonban lévők – esetenként más fajtákat is forgalmazni akarnak országunkban, mint amit itthon szaporítanak, másrészt azért, mert vannak, akik elsősorban kereskedelmi tevékenységet folytatnak hazánkban, és termékeiket főként külföldön állítják elő.
Magyarországon évente több mint száz növényfaj csaknem ezerötszázfajta vetőmagját állítják elő a hazánkban működő cégek. A hazai vetőmagpiac összértéke 68 milliárd forintra becsülhető, vagyis az ezzel foglalkozó társaságok ennyi kalászos, hibrid, takarmánynövény, zöldség és virág vetőmagját forgalmazzák belföldön. – Ehhez képest a vetőmag-előállítás értéke 190 milliárd forintra tehető, a hazai vetőmag több mint fele tehát külföldön talál gazdára, főként a francia, német, olasz, orosz és ukrán piacokon – mondta Ruthner Szabolcs. Vetőmagexportunk jelentős részét – fejtette ki a szakértő – a Magyarországon működő nemzetközi vetőmagcégek bonyolítják le. Az igazgató szerint a világ vetőmagiparában betöltött jelentősnek mondható szerepünket kedvező termőhelyi adottságainknak, földrajzi elhelyezkedésünknek, szakképzettségünknek, valamint a megfelelő jogszabályi környezeten alapuló hatósági munkának köszönhetjük.
– Egyértelmű, hogy hazánk egyáltalán nem szorul vetőmagimportra, ezért minimum furcsa, hogy az úgynevezett kínálatbővítés céljából behozott – tehát mérsékelt mennyiségű – kukorica-vetőmag a hatóságok által közölt mértékben volt génmanipulált magvakkal szennyezett – mondta megkeresésünkre Obreczán Ferenc, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) főtitkára. Tájékoztatása szerint az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága elmúlt nyolc év kormányzati visszaéléseit vizsgáló albizottságának tagjaként a héten javaslatot tesz arra, hogy a testület tűzze napirendjére az ügyét, kiderítendő, mit tett az előző kormány, és mit tettek a hatóságok annak érdekében, hogy megelőzzék a most kialakult helyzetet. A Magosz főtitkára úgy vélte, a jelenlegi helyzetben a multinacionális cégek tesztelni akarták a hazai hatóságok éberségét és a kormány elszántságát a felelősök fellelésében.
A Vidékfejlesztési Minisztérium beszámolója szerint egyes hazánkban is aktív cégek olyan országban is előállítanak vetőmagot, amelyekben bizonyos GM-növények termesztése engedélyezve van. Ezért fordulhat elő, hogy a Magyarországra bekerülő vetőmag kismértékben szennyezett. Miután az ilyen vetőmagból kikelő növények további szennyeződések forrásai lehetnek, azokon a területeken, ahol ezeket elvetették, az összes növényt meg kell semmisíteni – szögezte le a minisztérium. Megkeresésünkre a tárca az importfüggőség tekintetében elmondta: nem elsősorban közvetlen vetőmagimportra szorítkozunk, hanem a külföldi fajták használatára. Vagyis a hazai előállítású vetőmagok jellemzően külföldi fejlesztésű hibrid fajtákból származnak. Alapvetően a kalászos növények (búza-, árpafajták) között és a lucernánál van a legtöbbféle magyar nemesítésű, de már jelentős ezen a téren is a külföldi fajták térnyerése. A GM-botrányban érintett kukorica esetében pedig a zömében külföldi fajták mellett még megfigyelhető a hazai – martonvásári, szegedi – fajták jelenléte. Ezzel együtt Magyarország a világ első öt vetőmag-exportőre között található. Fontos, hogy a mostani szennyezést egyértelműen a külföldön előállított és itthon eladott vetőmag okozta. Emiatt joggal vethette fel az Élőlánc Magyarországért a magyar gazdák vetőmag-beszerzési szokásainak a felülvizsgálatát is, mert a mostani helyzetet elkerülhették volna, amennyiben hazai vetőmagot vesznek. Hozzátették: a gazdákat természetesen kártalanítani kell, de okosan teszik, ha jövőre attól vásárolnak vetőmagot, aki garantálni tudja a GMO-mentességét.
Tegnapi ülésén a kormány egyöntetű támogatásáról biztosította a Vidékfejlesztési Minisztériumot a GMO-mentességért vívott harcában, miután a tárcát képviselő államtitkár részletes tájékoztatást adott az ügyről – közölte Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője. Mint ismert, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal legutóbbi beszámolója szerint eddig összesen több mint ezer hektáron kellett GMO-szennyezettség miatt a növényállományt megsemmisíteni, és további mintegy négyezer hektáron kell még elvégezni a kitárcsázást. Az érintett területeken Romániából és Horvátországból behozott Pioneer és Monsanto magukat vetettek a gazdák.
origo.hu
Egy milliárdos fegyverkereskedő, egy volt vezérkari főnök és az ukrán kémbotrány
