Rendet teremtenek a hadiiparban

Önmagát igazgatósági elnökhelyettesnek kinevező főtiszt, háromfős főosztály, fiktív tanácsadási szerződések, szolgálati autók mellé megrendelt ingyenbérletek, szendvicsturizmus egzotikus országokba, önös érdekekből jóllakatott baráti alvállalkozók, hivatali vesztegetés. Az előző szocialista kormányok alatt ez jellemezte a Honvédelmi Minisztérium hadiipari vállalatait. Borbíró Zoltán, a HM cégeinek elnöke szerint a korrupciós ügyek feltárása és a feljelentések mellett egy szocialista nagyvállalati struktúrát kellett átalakítani, hogy kizárják a korrupciót, és gazdasági értelemben is rendbe tegyék az állami társaságokat.

2011. 08. 13. 22:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mire gondolt, amikor a szocialista Szekeres Imre honvédelmi minisztersége idején a szaktárca legnagyobb vállalatát, a HM EI Zrt.-t a katonai ügyészség gengszterszervezetnek nevezte?
– Bár akkor még kívülálló voltam, mégis kellemetlenül éreztem magam. Tartottam a következményektől, hiszen sejtettem, hogy a súlyos korrupciós ügyek feltárása ezen a ponton nem ér véget. Természetesen egy gazdasági társaság vezetőjének vállalnia kell a felelősséget. Akkor is, ha szándékosan a céget megkárosítva cselekedett, és akkor is, ha csak hibázott, és nem vette észre, hogy a háta mögött mi történik, vagyis mulasztást követett el. Ezeket az ügyeket később a szaktárca független szakértők segítségével feltárta, és az információkat átadta a nyomozó hatóságoknak.
– Ezt tudjuk. Az átvilágításról szóló fehér könyvben azonban sok olyan cég neve nem szerepel, amelyről lapunk is megírta, hogy az előző ciklusokban melegágya lehetett a korrupciónak. A HM Currus Zrt.-ből például hulladékként értékesítettek harci járműveket egy olyan szocialista vállalkozónak, aki később börtönbe került adócsalás miatt.
– Természetesen minden társaságnál elvégeztük a belső vizsgálatot, a HM Currus Zrt.-nél is. Minden adatot azonban nem hozhatunk nyilvánosságra, mert a nyomozás folyik, az igazságszolgáltatásba nem kívánunk beleavatkozni. Nekem az volt az egyik legfontosabb feladatom, hogy rendet teremtsek a HM cégeinél, normalizáljam a működésüket. Ezért új vállalati struktúrát alakítottunk ki, amely garancia lehet arra is, hogy ilyen hibák többé ne fordulhassanak elő. Természetesen az is a feladatunk volt, hogy a HM gazdasági társaságait nyereségessé tegyük.
– Eddig nem voltak azok?
– Az elmúlt években jellemző volt az értelmetlen pazarlás. A társaságok szocialista nagyvállalati struktúrában és szellemiségben működtek, nyoma sem volt a jól menedzselt zártkörű részvénytársasági formának. A cégek korábbi vezetői sajnos nem elsősorban a minisztérium érdekeit tartották szem előtt, hanem azt, hogy bizonyos körökhöz tartozó gazdasági társaságok jól járjanak. Tizennyolc alvállalkozót bíztak meg például csak a laktanyák, katonai objektumok őrzésével, ami – mint kiderült – nem volt indokolt. Ráadásul milliárdokat emésztett fel a HM költségvetéséből. Nem beszélve az esetleges vesztegetésekből származó milliókkal megtömött viszkisdobozokról. Pénz tehát volt a rendszerben, csak nem arra költötték, amire kellett volna.
– Visszafoglalkoztattak például számtalan nyugállományú tisztet, akik igazgatósági, felügyelőbizottsági tagságukért kaptak vaskos fizetést, miközben sokan közülük be sem jártak a cégekhez.
– Ötvenötmillió forint megtakarítást értünk el csak a fiktív tanácsadói szerződések megszüntetésével. A HM EI Zrt.-nél nyolcvanhárom osztályvezető dolgozott, szolgálati autóval és egyéb juttatásokkal. Volt a cégnek olyan főosztálya, amely csak három főből állt. Az egyik főtiszt például kinevezte magát igazgatósági elnökhelyettesnek, miközben nem is volt tagja az igazgatóságnak. Ezeket a visszásságokat megszüntettük, csökkentettük a főosztályok számát. Nyugállományú tisztek is inkább már csak az őrzés-védelmi igazgatóságon dolgoznak, az ottani feladatok jellegéből adódóan.
– Önt a sajtóban olyan kritika érte, hogy túl nagy hatalmat kapott a kezébe, hiszen elnöke lett a HM négy hadiipari cégének. Miért döntöttek így?
– Először is a hatalom felelősséggel jár, vagyis a vezetői döntéseknek minden esetben következményei vannak. Másrészt viszont gazdasági racionalitása is van ennek a koncentrációnak. A négy társaságnak hatékonyabban kell együttműködnie, és a HM-et kell kiszolgálnia. A HM Currus Zrt. például harci járművek felújításával, karbantartásával is foglalkozik, ehhez azonban a HM Armcom Zrt. adja az elektronikai eszközöket. Nemcsak gazdasági, hanem szakmai együttműködésre is szükség van. Ugyanakkor sokat megtakarítunk így a költségeken is. Megszokott volt például a cégek körében az úgynevezett szendvicsturizmus. Távoli országokban jelentek meg mind a négy cég képviselői a HM pénzén bizonyos szakkiállításokon. Ezeken a rendezvényeken természetesen meg kell jelenni, de ezt például a közeljövőben Londonban csak két vezérigazgató delegálásával oldjuk meg.
– A HM cégeinek összevonása, holdingosítása korábban is felmerült. Mi ebben az újdonság?
– A szaktárca társaságait nem lehet holdinggá alakítani, ennek jogi, gazdasági okai is vannak. A négy részvénytársaság között polgári jogi együttműködés lesz a jövőben a terveink szerint. Ennek az az előnye, hogy közösen irányíthatjuk a beszerzéseket, kizárva a korrupció lehetőségét. A nyilvánosság, az átláthatóság lesz az alapja minden beszerzésnek, amelyet a HM EI Zrt.-nél mint gesztorvállalatnál lebonyolítanak majd. Közös lesz a kereskedelem, a marketing, a gépjármű-üzemeltetés, vagyis számos területen megtakarításokat érhetünk el. Kiterjeszthetjük így a kedvezmények körét is, egy nagyvállalatnál például lényegesen csökkenthető a mobiltelefon-költség. Egységes szabályzati rendszerrel kizárhatjuk az olyan visszásságokat is, hogy valaki egyszerre kap szolgálati autót, üzemanyagkártyát és buszbérletet. Ez ugyanis korábban sajnos jellemző volt a HM cégeinél.
– Felmerült az is, hogy magántársaságok szerezzenek tulajdonrészt a HM cégeiben, hogy hatékonyabban érvényesüljenek a piacon. Ez lesz a következő lépés?
– Egy cég nem attól működik jól, hogy nem az állam tulajdonában van. Mi a HM-nek szeretnénk bevételeket termelni, nem magántársaságoknak. A hadiipari cégeink tehát továbbra is a minisztérium tulajdonában maradnak.
– Hende Csaba honvédelmi miniszter nemrég bejelentette, hogy szeretnék feléleszteni a magyar hadiipart. Van még mit feléleszteni?
– A honvédségnél óriási szaktudással rendelkező emberek dolgoznak. A szocializmusban használt orosz fegyverekhez számos szakemberünk ért, és nekünk ezt a szaktudást kell kihasználnunk, értékesítenünk. Sok helyen használnak olyan orosz fegyvereket, amelyek felújításra szorulnak, ezért nyitottunk a külső piacok felé a külképviseleteinken keresztül. Tárgyaltunk Irakkal, Kuvaittal, Algériával, de vietnami, mongol, ukrán, angol és izraeli delegáció is járt nálunk.
– Tárgyaltak a régi technika értékesítéséről is? A MiG–29-es vadászgépekre például nagy az érdeklődés. Egyes hírek szerint már közvetítőcégek is bejelentkeztek.
– A HM-cégek igazgatósági elnökeként nem vagyok kompetens a MiG-ek értékesítésében, de annyit elmondhatok, hogy a szaktárca előrehaladott tárgyalásokat folytat az MNV Zrt.-vel az ügyben. Azt is kijelenthetem, hogy nincs olyan kizárólagos közvetítőcég, amelynek szerződéskötési joga lenne a MiG-ek eladására. A vadászgépeket nyílt közbeszerzéssel, még az idén szeretné eladni a minisztérium.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.