Mire gondolt, amikor a szocialista Szekeres Imre honvédelmi minisztersége idején a szaktárca legnagyobb vállalatát, a HM EI Zrt.-t a katonai ügyészség gengszterszervezetnek nevezte?
– Bár akkor még kívülálló voltam, mégis kellemetlenül éreztem magam. Tartottam a következményektől, hiszen sejtettem, hogy a súlyos korrupciós ügyek feltárása ezen a ponton nem ér véget. Természetesen egy gazdasági társaság vezetőjének vállalnia kell a felelősséget. Akkor is, ha szándékosan a céget megkárosítva cselekedett, és akkor is, ha csak hibázott, és nem vette észre, hogy a háta mögött mi történik, vagyis mulasztást követett el. Ezeket az ügyeket később a szaktárca független szakértők segítségével feltárta, és az információkat átadta a nyomozó hatóságoknak.
– Ezt tudjuk. Az átvilágításról szóló fehér könyvben azonban sok olyan cég neve nem szerepel, amelyről lapunk is megírta, hogy az előző ciklusokban melegágya lehetett a korrupciónak. A HM Currus Zrt.-ből például hulladékként értékesítettek harci járműveket egy olyan szocialista vállalkozónak, aki később börtönbe került adócsalás miatt.
– Természetesen minden társaságnál elvégeztük a belső vizsgálatot, a HM Currus Zrt.-nél is. Minden adatot azonban nem hozhatunk nyilvánosságra, mert a nyomozás folyik, az igazságszolgáltatásba nem kívánunk beleavatkozni. Nekem az volt az egyik legfontosabb feladatom, hogy rendet teremtsek a HM cégeinél, normalizáljam a működésüket. Ezért új vállalati struktúrát alakítottunk ki, amely garancia lehet arra is, hogy ilyen hibák többé ne fordulhassanak elő. Természetesen az is a feladatunk volt, hogy a HM gazdasági társaságait nyereségessé tegyük.
– Eddig nem voltak azok?
– Az elmúlt években jellemző volt az értelmetlen pazarlás. A társaságok szocialista nagyvállalati struktúrában és szellemiségben működtek, nyoma sem volt a jól menedzselt zártkörű részvénytársasági formának. A cégek korábbi vezetői sajnos nem elsősorban a minisztérium érdekeit tartották szem előtt, hanem azt, hogy bizonyos körökhöz tartozó gazdasági társaságok jól járjanak. Tizennyolc alvállalkozót bíztak meg például csak a laktanyák, katonai objektumok őrzésével, ami – mint kiderült – nem volt indokolt. Ráadásul milliárdokat emésztett fel a HM költségvetéséből. Nem beszélve az esetleges vesztegetésekből származó milliókkal megtömött viszkisdobozokról. Pénz tehát volt a rendszerben, csak nem arra költötték, amire kellett volna.
– Visszafoglalkoztattak például számtalan nyugállományú tisztet, akik igazgatósági, felügyelőbizottsági tagságukért kaptak vaskos fizetést, miközben sokan közülük be sem jártak a cégekhez.
– Ötvenötmillió forint megtakarítást értünk el csak a fiktív tanácsadói szerződések megszüntetésével. A HM EI Zrt.-nél nyolcvanhárom osztályvezető dolgozott, szolgálati autóval és egyéb juttatásokkal. Volt a cégnek olyan főosztálya, amely csak három főből állt. Az egyik főtiszt például kinevezte magát igazgatósági elnökhelyettesnek, miközben nem is volt tagja az igazgatóságnak. Ezeket a visszásságokat megszüntettük, csökkentettük a főosztályok számát. Nyugállományú tisztek is inkább már csak az őrzés-védelmi igazgatóságon dolgoznak, az ottani feladatok jellegéből adódóan.
– Önt a sajtóban olyan kritika érte, hogy túl nagy hatalmat kapott a kezébe, hiszen elnöke lett a HM négy hadiipari cégének. Miért döntöttek így?
– Először is a hatalom felelősséggel jár, vagyis a vezetői döntéseknek minden esetben következményei vannak. Másrészt viszont gazdasági racionalitása is van ennek a koncentrációnak. A négy társaságnak hatékonyabban kell együttműködnie, és a HM-et kell kiszolgálnia. A HM Currus Zrt. például harci járművek felújításával, karbantartásával is foglalkozik, ehhez azonban a HM Armcom Zrt. adja az elektronikai eszközöket. Nemcsak gazdasági, hanem szakmai együttműködésre is szükség van. Ugyanakkor sokat megtakarítunk így a költségeken is. Megszokott volt például a cégek körében az úgynevezett szendvicsturizmus. Távoli országokban jelentek meg mind a négy cég képviselői a HM pénzén bizonyos szakkiállításokon. Ezeken a rendezvényeken természetesen meg kell jelenni, de ezt például a közeljövőben Londonban csak két vezérigazgató delegálásával oldjuk meg.
– A HM cégeinek összevonása, holdingosítása korábban is felmerült. Mi ebben az újdonság?
– A szaktárca társaságait nem lehet holdinggá alakítani, ennek jogi, gazdasági okai is vannak. A négy részvénytársaság között polgári jogi együttműködés lesz a jövőben a terveink szerint. Ennek az az előnye, hogy közösen irányíthatjuk a beszerzéseket, kizárva a korrupció lehetőségét. A nyilvánosság, az átláthatóság lesz az alapja minden beszerzésnek, amelyet a HM EI Zrt.-nél mint gesztorvállalatnál lebonyolítanak majd. Közös lesz a kereskedelem, a marketing, a gépjármű-üzemeltetés, vagyis számos területen megtakarításokat érhetünk el. Kiterjeszthetjük így a kedvezmények körét is, egy nagyvállalatnál például lényegesen csökkenthető a mobiltelefon-költség. Egységes szabályzati rendszerrel kizárhatjuk az olyan visszásságokat is, hogy valaki egyszerre kap szolgálati autót, üzemanyagkártyát és buszbérletet. Ez ugyanis korábban sajnos jellemző volt a HM cégeinél.
– Felmerült az is, hogy magántársaságok szerezzenek tulajdonrészt a HM cégeiben, hogy hatékonyabban érvényesüljenek a piacon. Ez lesz a következő lépés?
– Egy cég nem attól működik jól, hogy nem az állam tulajdonában van. Mi a HM-nek szeretnénk bevételeket termelni, nem magántársaságoknak. A hadiipari cégeink tehát továbbra is a minisztérium tulajdonában maradnak.
– Hende Csaba honvédelmi miniszter nemrég bejelentette, hogy szeretnék feléleszteni a magyar hadiipart. Van még mit feléleszteni?
– A honvédségnél óriási szaktudással rendelkező emberek dolgoznak. A szocializmusban használt orosz fegyverekhez számos szakemberünk ért, és nekünk ezt a szaktudást kell kihasználnunk, értékesítenünk. Sok helyen használnak olyan orosz fegyvereket, amelyek felújításra szorulnak, ezért nyitottunk a külső piacok felé a külképviseleteinken keresztül. Tárgyaltunk Irakkal, Kuvaittal, Algériával, de vietnami, mongol, ukrán, angol és izraeli delegáció is járt nálunk.
– Tárgyaltak a régi technika értékesítéséről is? A MiG–29-es vadászgépekre például nagy az érdeklődés. Egyes hírek szerint már közvetítőcégek is bejelentkeztek.
– A HM-cégek igazgatósági elnökeként nem vagyok kompetens a MiG-ek értékesítésében, de annyit elmondhatok, hogy a szaktárca előrehaladott tárgyalásokat folytat az MNV Zrt.-vel az ügyben. Azt is kijelenthetem, hogy nincs olyan kizárólagos közvetítőcég, amelynek szerződéskötési joga lenne a MiG-ek eladására. A vadászgépeket nyílt közbeszerzéssel, még az idén szeretné eladni a minisztérium.
origo.hu
Újabb helyszínről dobatta ki Magyar Péter a testőreivel a HírTV stábját
