Riasztó az eurózóna

Várható, hogy az eurózóna erősödő adósságválsága még óvatosabbá teszi a közös valuta átvételét illetően a még saját pénzt használó uniós tagállamokat. Bulgária máris bejelentette, hogy egyelőre kimarad az euró előszobájából is.

Az eurózóna jelenlegi állapota olyan, hogy ha ma kéne, Bulgária nem venné át a közös valutát – jelentette ki Szimeon Djankov bolgár pénzügyminiszter meghívott vendégként a minap a CNN műsorában. Majd hozzátette, hogy két éve, amikor elvállalta, hogy a kormány pénzügyeit irányítsa, szívesen vette volna Bulgária csatlakozását a közös valutához, de a görög események óvatosságra intették. – Most sokkal óvatosabbak vagyunk, mert tudni akarjuk, mihez csatlakozunk – jelentette ki.
Az egykori világbanki pénzügyi főtanácsadó a továbbiakban elmondta, hogy országa hosszú távon nem mond le az euró bevezetéséről, mert részesülni akar azokból az előnyökből, amelyek a közös valuta körüli költségvetési szabályokból adódnak. A legutóbbi események azt mutatják, hogy pont ezek kerültek a politika befolyása alá. A politika mindig felülírja a a pénzügyminiszterek közös határozatait. Ez az egyik oka annak, hogy a múlt évben nem sikerült reményteljes és tartós megoldást találni Görögország növekvő külső államadósságára. – A politikai döntések csak részmegoldásokat nyújtanak. A mai válság odáig jutott, hogy részleges megoldásokkal már nem lehet orvosolni – adott hangot véleményének a miniszter.
Szimeon Djankov a Reutersnek adott nyilatkozatában is egyértelművé tette, hogy Bulgária határozatlan időre elhalasztja az euró bevezetéséről szóló tárgyalásokat, nem lép be a közös valuta előszobáját jelentő ERM II. rendszerbe sem, amíg nem derül ki, hogyan rendeződik az adósságválság. Eközben a Moody’s nemzetközi hitelminősítő egy szinttel feljebb emelte Bulgária besorolását, méghozzá stabil kilátással. Indoklásában a cég kiemelte az ország több mint egy évtizede tartó fegyelmezett költségvetési politikáját.

Lehetőség Kínának a válság. A görög adósságválság jó lehetőséget teremt a kínai cégeknek arra, hogy növeljék beruházásaikat a déli államban – jelentette ki az ázsiai ország athéni nagykövete tegnap. A diplomata szerint a hellén kormány által meghirdetett privatizációs program pedig nagy lehetőséget nyújt a kínai cégeknek a további beruházásokra. Görögországnak szerkezeti és privatizációs reformokra van szüksége, és a közlekedési ágazattól az energiaszektorig igen sok területen tervez magánosítást végrehajtani, ami vonzó lehet a kínai cégeknek – mondta a diplomata. Az athéni kormány szándékai szerint 2015-ig összesen 50 milliárd dollár értékű állami vagyont ad el. (MTI)