Tbc: itthon nem alkalmazták a kétes vérteszteket

Nem használták az aktív tbc kimutatására hazánkban azokat a vérteszteket, amelyeknek a betiltását szorgalmazta a WHO az elmúlt napokban. Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet főigazgatója szerint Magyarországon a fertőző betegség elleni küzdelemben nagy előrelépés lesz, ha a jövőben lehetővé válik a betegek kényszerkezelése.

Győr Ágnes
2011. 08. 01. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az aktív tbc kimutatására Magyarországon sohasem ajánlottak vagy használtak olyan vérvizsgálatokat, amelyeknek a pontatlanságára figyelmeztetett a napokban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) – mondta el lapunknak Strausz János (képünkön), az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet főigazgatója.
Múlt szerdán az aktív tuberkulózis megállapítására szolgáló vértesztek használatának azonnali leállítására szólított fel a WHO, arra hivatkozva, hogy azok tévesek, és alkalmazásuk milliókat sodor veszélybe. Név szerint 18 terméket említettek meg a szervezet munkatársai, amelyeket nagyrészt nyugati vállalatok gyártottak, és a fejlődő országokba exportáltak. Feltételezhetően azért, mert nem feleltek meg a gazdag nemzetek szabályzói által előírt normáknak – olvasható a távirati iroda jelentésében.
A baktérium DNS-ét is vizsgálják
A vérvizsgálatos teszteknél az egyén fehérvérsejtjeit hozzák össze a tbc-baktériumokból származó antigénekkel. A vérsejteknek az antigénekre adott reakciója utalhat arra, hogy a minta tulajdonosa fertőzött, de jelentheti azt is, hogy szervezete pusztán találkozott a tbc-ért felelős baktériummal – fejtette ki a főigazgató. Hozzátette, hogy léteznek bizonyos, a baktérium DNS-ének kimutatásán alapuló módszerek, amelyekkel nagy valószínűséggel és gyorsan lehet kimutatni a fertőzöttséget. Ezeket rendszerint akkor alkalmazzák a szakemberek, ha a páciens valamilyen más betegségben is szenved (például leukémia), és a megfelelő kezelés azonnali megkezdéséhez fontos kiszűrni a tüdőbajt. A főorvos azonban hangsúlyozta, hogy a gyorsteszttel párhuzamosan ilyenkor is el kell végezni a bakteriológiai vizsgálatot, amelynek hat hét alatt lesz meg az eredménye.
India a listavezető
A professzor elmondta: a WHO által említett cégek diagnosztikai eszközként hozták fogalomba termékeiket olyan országokban, ahol nagyon magas a tüdőbetegek száma, és feltehetően jóval lazábbak a hatósági ellenőrzések. Ilyen többek közt India vagy Kína. Előbbiben a WHO adatai szerint világszerte a legmagasabb a tbc-s megbetegedések száma. 2009-ben egyes becslések arról szólnak, hogy mintegy kétmillióan fertőződtek meg, közülük összesen 1,3 millióan kerültek az egészségügyi rendszerbe. A második a rangsorban évi 1,3 millió megbetegedéssel Kína, amelyet Indonézia követ. Itt az új betegek száma évente félmillió körül van.
A világszervezet egy esztendőn át tartó elemzés után úgy találta, hogy a vértesztek megengedhetetlenül nagy arányban adtak téves eredményt, ami félrediagnosztizáláshoz és félrekezeléshez vezetett. A tanulmányok szerint a teszteknek legalább a fele akkor is kimutatta a betegséget, amikor az jelen sem volt, vagy éppen fordítva, nem jelezte a fertőzöttséget, amikor kellett volna.
Egy hónapig fertőz
Magyarországon az ötvenes évektől kezdve a hatékony gyógyszerek és a jó egészségügyi ellátórendszer kiépülésének köszönhetően jelentősen visszaszorult a valaha morbus hungaricusként ismert kór. A regisztrált új tuberkulózisos betegek száma az elmúlt öt évben nem haladta meg a kétezret, noha a 2009. évi 1448-hoz képest tavaly 1811-re nőtt.
Hazánkban kötelező tüdőszűrést rendelnek el azokban a megyékben, régiókban, ahol az új esetek száma meghaladja a 25 százezreléket, vagy azokon a területeken, ahol kiugróan magas az új megbetegedések aránya.
A tbc gyógyítható betegség, amely megfelelő kezeléssel körülbelül fél év alatt múlik el. Ugyanakkor a gyógyulás első időszakában (körülbelül egy hónapig) fertőző marad. Sajnálatos módon az elmúlt években a személyes szabadság joga magasabb rendű lehetett a társadalom fertőző betegségtől való védelménél – olvasható a pulmonológiai intézet időszakos kiadványában. Nagy eredmény a betegséggel szembeni küzdelemben, hogy 2011-ben az adatvédelmi jogszabály módosításával lehetővé vált a fertőző tbc-s betegek országos körözése. Ősszel pedig várhatóan megszületik az a rendelet, amely lehetővé teszi a tbc-betegek kényszerkezelését. A szakma felkészült arra, hogy létrehozza az ehhez szükséges osztályokat – hangsúlyozta Strausz János.

Narkolepsziát okozhat a védőoltás. Az Európai Gyógyszerügyi Hatóság csütörtökön közzétett ajánlása szerint a Pandremix néven forgalmazott H1N1-influenza elleni védőoltást gyerekeknek és tizenéveseknek csak akkor javasolt beadni, ha más vakcina nem áll rendelkezésre. A brit gyógyszerfelügyelet szerint ugyanis az oltás ritka mellékhatásaként narkolepszia (rendellenes időben [napközben] fellépő, rövid idejű, ellenállhatatlan alváskényszer) jelentkezhet – adta hírül a BBC hírportálja. Nagy-Britanniában több mint hatmillió adag Pandremix vakcinát használtak fel, és a szervezet arra jutott, hogy tíz esetben feltételezhető, hogy a kialakult narkolepszia összefüggésbe hozható a védőoltással. A vakcinát a GlaxoSmithKline gyógyszercég fejlesztette ki és gyártotta, a 2009–2010-es influenza- pandémia idején Nagy-Britanniában ezt alkalmazták a leggyakrabban. A vakcina azonban már nincs forgalomban, a megmaradt készleteket pedig idén ősszel semmisíti meg a vállalat – jelentette a távirati iroda.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.