Leo Beenhakker az Újpest FC sportigazgatója. Hihetetlen mondat, pedig tegnaptól igaz: a 69. születésnapját jövő kedden ünneplő holland szakember, aki hazája válogatottja mellett irányította a szaúdi, a trinidadi és a lengyel nemzeti gárdát, valamint többek között a Real Madridot, az Ajaxot, a Feyenoordot, a lila-fehérekhez szerződött. Bő négy és fél évtizedes edzői-vezetői pályafutása 28 állomást tartalmaz a világ különböző szegleteiben, de Magyarországon még sosem dolgozott. Eddig.
Magától adódott tehát a kérdés a tegnapi, budapesti bemutatkozó sajtótájékoztatóján, hogy mi szél fújta ide. „Egy éve többször megfordultam Magyarországon, illetve Újpesten, párszor láttam játszani a csapatot, s kifejezetten motiváló, hogy sok tehetséges fiatal szerepel benne. Nekik szeretnék segíteni. Múlt héten kezdtünk el tárgyalni a szerepvállalásomról, s hamar megegyeztünk.” Elsőre kissé hihetetlen a történet, de jó tudni, hogy Beenhakker kiváló személyes és üzleti kapcsolatot ápol a klub tulajdonosával, Tolnai Sándorral, az ő nevéhez köthető Simon Krisztián múlt évi szerződtetése a Feyenoordhoz – annak ellenére, hogy a német Hoffenheim jóval többet ígért a csatárért… Más kérdés, hogy a kontraktus után nem sokkal Beenhakker távozott a rotterdami gárda sportigazgatói pozíciójából, Simonnak pedig ezek után nem sok bizalmat szavaztak, vissza is tért a Megyeri útra. Mentora pedig most ezt mondta róla: „Krisztián a szívügyem maradt, nem ezt érdemelte volna a Feyenoordtól, felelősnek érzem magam érte, de most már a többi tehetségért is.”
Hogy mindezt mekkora fizetésért teszi majd, s az összeget miből állja a nemrég még finanszírozási gondokkal küzdő klub, arra Bartha Csaba ügyvezető a papírformának megfelelő választ adott („egyik sem publikus”); információnk szerint egyébként holland cégek biztosítják Beenhakker javadalmazását. Sőt, azt is megtudtuk, hogy valószínűleg nem egy bérelt lakásban, hanem a Hotel Kempinskiben lakhat majd a neves sportigazgató, mivel a szálloda vezetője honfitársa és tisztelője.
Beenhakker arra a kérdésre, mennyi időt szándékozik Magyarországon tölteni, frappáns választ adott: „Szeretek a világ bármely pontján dolgozni, s mindig ott élek, ahol dolgozom. Mivel a munkám ezentúl ideköt, nem fognak hetente háromszor a repülőtéren látni. Azt azért bizonyára megbocsátják, ha néha hazatérek meglátogatni a családomat, a gyermekeimet.” A holland szakember hírét-nevét a lilák marketingszempontból is megpróbálják majd hasznosítani (állítólag már kopogtatnak németalföldi cégek), további feladatairól pedig így beszélt Bartha Csaba: „Újpesten nem elég egy szerethető csapat kialakítása, mert a versenysportban elsősorban az eredmény számít. Ebben ő sokat segíthet a játékosok és menedzserek viszonylatában is széles körű nemzetközi kapcsolataival.” Pénzt kell tehát csinálni a tehetségek eladásával, miközben máshonnan olcsóbb, de jó külföldi játékosokkal biztosítani az eredményességet – nagyjából ennyi, no meg kidolgozni egy hosszú távú szakmai koncepciót.
Rövid távon viszont nem ártana a csapatnak az első pontjait megszereznie az NB I-ben, nem véletlenül mondta Mészöly Géza vezetőedző, hogy az Újpest számára Beenhakker érkezésével kezdődik a bajnokság.
Magyar Péter: Soha ilyen jó nem volt fiatalnak lenni Magyarországon, talán az Európai Unióban sem