Az urnákhoz járulók 94,76 százaléka támogatta a szombaton Lettországban tartott népszavazáson, hogy oszlassák fel a parlamentet, és írják ki az előre hozott választásokat a balti országban – jelentették be a hivatalos eredményeket tegnap. A referendumot Valdis Zatlers volt köztársasági elnök kezdeményezte májusban azután, hogy a százfős saeima nem volt hajlandó felfüggeszteni Ainars Slesers képviselő és üzletember mentelmi jogát. A nyomozók a korábbi gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes vagyonának kétes eredetét szerették volna kivizsgálni. – Meguntam, hogy a hazugságok, a cinizmus és a mohóság irányítja az országot – indokolta döntését televízión közvetített beszédében Zatlers a referendum bejelentésekor. Noha Valdis Dombrovskis miniszterelnök támogatta az államfő lépését, egy héttel később Zatlerst megbüntették a parlament tagjai. Az elnökválasztáson ugyanis elvesztette a politikus a lehetőséget, hogy újabb négy évvel meghosszabbítsa mandátumát. Miután július hetedikén távozott az államfői posztról, bejelentette, hogy Zatlers Reformpártja (ZRP) néven új politikai erőt hoz létre, amellyel indul az őszi választásokon. A kormánykoalíció vezető erejét képező jobbközép tömörülés, az Egység Blokk korábban abban bízott, hogy az oligarchákkal szemben meghirdetett harcban a legnépszerűbb politikussá vált volt államfő csatlakozik soraikhoz. A történtek után azonban a populista ZRP lehet számukra a legnagyobb rivális a szeptember 17-én esélyes választásokon.
A hét végi referendumon a 1,5 millió választásra jogosult mindössze negyvennégy százaléka vett részt. Ennek ellenére több elemző szerint is bebizonyosodott, hogy a korrupcióval szemben meghirdetett harcban a leköszönt köztársasági elnök oldalán állnak a lettek. – Ha visszamehetnék az időben, ugyanúgy népszavazást hirdetnék meg – nyilatkozta lapunknak hivatalának utolsó napján Valdis Zatlers. Mint kifejtette, a lett társadalom elkezdett öntudatra ébredni, s ehhez hasonlóra példa legutóbb húsz évvel ezelőtt, Lettország szovjet uralom alóli felszabadulásakor volt. – Ennél többet nem tehettem volna – tette hozzá.
A súlyos gazdasági helyzetbe jutott balti állam 2009 végén 7,5 milliárd eurós mentőcsomagot kapott a Nemzetközi Valutaalaptól és az uniótól. A mentőöv részleteinek lehívását azonban szigorú megszorításokhoz kötötték a nemzetközi hitelezők.
Egyre nagyobb bajban a SPAR - heti összefoglaló