A jogi szakvizsga egységes marad. Közömbös, hogy bíró, ügyész, ügyvéd, közjegyző vagy jogtanácsos lesz-e valaki, ugyanazokból a tárgyakból kell vizsgáznia. A szakvizsgát az egyetem elvégzése után, háromévi gyakorlat megszerzését követően tehetik le a jogászok. A tárcánál készülő kormányrendelet újdonsága ugyanakkor, hogy a jelöltek eldönthetik, milyen hivatásrendi bizottság előtt adnak számot a tudásukról. Arra számítanak, hogy az ügyvédjelöltek az ügyvédi, a közjegyzőjelöltek a közjegyzői, a bírósági fogalmazók a bírói bizottságot választják majd a szóbeli számonkéréskor.
Úgy tudjuk: a következő évtől három írásbeli és egy szóbeli vizsgát kell tenniük a jelentkezőknek. Eddig ez fordítva volt. Az elképzelés szerint az írásbeli vizsgák az elméleti tudást mérik és tesztjellegűek lesznek. A szóbelin a szakvizsgázó – az eddigi rendszerrel ellentétben – gyakorlati felkészültségéről ad számot. Újdonság az is, hogy az írásbeli vizsgákra már a hároméves joggyakorlat második éve után jelentkezhet a jelölt, s ezeket a harmadik évben le is teheti. Csak a szóbelivel kell megvárni a hároméves gyakorlat végét.
Információnk szerint a választás lehetőségét bővíti az is, hogy a három írásbeli vizsgatárgy közül kettő lesz kötelező, mégpedig a polgári és büntetőjog. A harmadikat – két további tárgy, az alkotmányjog és az Európa-jog közül – a jelölt nevezheti meg. Az új rendszerben a leendő jogi szakemberek az írásbeliket vidéki egyetemi központokban is letehetik, míg a szóbeli vizsgáztatás Budapesten zajlik majd.
A rendelet a tervek szerint január elsején lép hatályba, ám a folyamatosság fenntartásáért 2013. január elsejéig még a jelenlegi rend szerint is vizsgázni lehet.
origo.hu
Iványi Gábor hazudik, "ami egy paptól nem szép dolog"
