Dunán átívelő magyar csodák

A magyar tudomány kapta a főszerepet a hétvégén, a Lánchídon ugyanis bemutatkozott a legtöbb hazai találmány. A Tudomány hídja nevű rendezvényt először tartották meg, de a szervezők reménye szerint a magyar zsenik minden évben kapnak egy napot, hogy megmutassák munkáikat.

Zsivaj, kacagás, temérdek kíváncsi tekintet, kérdések szűnni nem akaró áradata a válaszolni többé-kevésbé tudó szülők felé. Leginkább ez jellemezte az első alkalommal megrendezett Tudományok hídját, ahol számos magyar találmányt, fejlesztést, tudományos munkát csodálhatott meg a nagyérdemű. A legtöbb érdeklődést a gyerekek mutatták, akik minden standnál kérdésekkel bombázták a tudományokban kevésbé jártas apukákat és anyukákat, akiket azonban rögtön kisegítettek a magyar csodák megalkotói.
Az eseménynek helyet adó Lánchídon mintegy 20 sátornál sorakoztak fel a munkákkal bemutatkozó egyetemek, főiskolák és kutatócsoportok. A kecskeméti planetárium sátránál például méret- és távolságarányos Naprendszer-túrán lehetett részt venni, míg pár méterrel odébb a Magyar Tudományos Akadémia új, a mikrovilágot bemutató intelligens járművében, a nanobuszban ámulhattunk a szabad szemmel nem látható világon. A hazai tudományos fejlesztések közül láthatók voltak a Shell Eco Marathonon szereplő alternatív hajtású versenyautók és egy energiabringa is.
Az Óbudai Egyetem pultjánál minden száj tátva maradt, mikor kiderült, hogy a spagettiből készült híd akár ötszáz kilót is elbír, míg a Budapesti Műszaki Egyetem diákjai a napenergiával működő házzal, az Odoo projekttel lepték meg az ott lévőket. A BME tanulói és oktatói a sikert szemmel láthatóan nem bízták a véletlenre, magukkal hozták az első magyar műholdat, a Rubik-kockánál alig nagyobb Masatot is. Nem sokkal odébb, a Malév standjánál kígyózó sor állt, mindenki repülni akart, persze egy szimulátorban. A Széchenyi tér kellős közepén föltudományi érdekességekkel nyűgözték le a látogatókat, akik valódi holdkőzetek mellett meteoritokat vizsgálhattak, és egy vulkánkitörésnek is szemtanúi lehettek. A nagy érdeklődést kiváltó Puli Space projekt helyszínénél kiderült: az első magyar holdjárót a Google által meghirdetett versenyre készítik a kutatók, és célja 500 méter megtétele a Holdon. Az első fordulón már sikeresen túljutottak a versenyzők, de a projekt befejezése – vagyis a Holdra szállás – csak 2013-ra várható.
A rendezvény egyik leglátványosabb eleme a szárazjégfüst volt, mely folyamatosan ömlött a Dunába és a Lánchídra, és amelyet ráadásul különleges fénytechnikával festettek meg. A magyar tudományos munkák sorát még hosszasan lehetne sorolni. A szervezők nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a gyerekek mindenhol
játékos versenyeken, kvízeken mutathassák meg, mi mindent tudnak. A Tudományok hídja nem titkolt célja ugyanis többek közt az volt, hogy a fiatalokat közelebb vigyék a tudományok világához. A szervezők abban bíznak, hogy ez a rendezvény hagyományt teremt, és minden évben újabb magyar csodákat mutathatnak be korunk Jedlik Ányosai és Kandó Kálmánjai.