A nyilvánosság előtt zárt, a fideszes politikusoknak és jobboldali értelmiségieknek immár tizedik alkalommal megszervezett szombati tanácskozáson – Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő a Magyar Távirati Irodának adott tájékoztatása szerint – Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormány továbbmegy az államadósság csökkentésének útján, mert ahhoz, hogy az új világrendben Magyarország sikeres legyen, az ország kiszolgáltatottságát okozó államadósságot kell csökkenteni.
A Magyar Nemzet információi szerint Orbán Viktor Kötcsén is kormánya egyik legfontosabb stratégiai céljaként említette az államadósság csökkentését. A kormány az államadósságot a GDP-hez mért 80 százalék fölötti tartományból 73 százalékra csökkentette, ám ahhoz, hogy biztonságos helyzetbe kerüljön az ország, a GDP-hez mért adósságot 60 százalék alá kell leszorítani, és ahhoz, hogy elháruljon az adósságunk újratermelődésének a veszélye, 50 százalék alá kell lenyomni. A kormányfő mondandóját azzal igyekezett nyomatékosítani, hogy minden erőforrását elvonják annak, aki eladósodott.
Matolcsy György ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy folyamatossá és tartóssá kell tenni az államadósság csökkentését. A célt egyfelől a költségvetési deficit három százalék alá szorításával, másfelől a gazdaság növekedésével lehet elérni. A nemzetgazdasági miniszter szerint alapvetően a magunk erejéből kell kimásznunk a bajból. Matolcsy történelmi esélyt lát arra, hogy a hátrányunkból előnyt kovácsoljunk, mert mint fogalmazott, mi, magyarok, amikor nehéz helyzetben vagyunk, akkor vagyunk képesek nagy tettekre.
A gazdasági miniszter előadásában „nagyon nagy válságnak” nevezte a jelenlegi hitelválságot, amely 2007-ben, illetve 2008-ban a Lehman Brothers bank bedőlésével kezdődött az Egyesült Államokban. A válság fő okának a miniszter a gazdasági fedezet nélküli pénzteremtést nevezte, hogy miközben a 2008-at megelőző húsz esztendőben a világgazdaság kétszeresére nőtt, a kibocsátott pénzmennyiség a négyszeresére. Matolcsy elmondta, hogy az eurózóna sem volt felkészülve a válságra, ennek okai között említette többek között, hogy a zónához való csatlakozási feltételek teljesítésének elmaradását nem kötötték szankciókhoz, hogy nincs közös költségvetés-tervezés, se közös központi bank. Európa azért gyenge, mert nincs egységes gazdaságpolitikája – mondta a gazdasági miniszter. Arra pedig, ami Magyarországon történt 2002 és 2010 között, sehol a világon nem volt példa.
Orbán Viktor világossá tette – idézte fel szavait a szóvivő –, hogy nem adósnak jó lenni, hanem hitelezőnek. Szijjártó Péter tájékoztatása szerint a zárt találkozón a miniszterelnök leszögezte: a XXI. századi magyar nemzet akkor lehet erős, ha az egyik alappillére a szolidaritás. A devizahitelezés miatt nehéz helyzetbe került családok megsegítésére létrejött eddigi döntések is a szolidaritás jegyében születtek – húzta alá. Emlékeztetett, hogy Lázár János frakcióvezetőnek az egy összegű végtörlesztésről szóló pénteki bejelentése újabb lépés a devizahitelesek megsegítésére. – Ez a döntés megosztja azokat a terheket, amelyek a devizahitelezésből adódó kockázatokkal járnak, és amelyekre az elmúlt nyolc esztendőben a szocialista kormányok és az akkori állami hatóságok nem hívták fel a figyelmet – fogalmazott Szijjártó Péter. A kormány kiáll az egykulcsos arányos adórendszer mellett – ezt hangsúlyozta a miniszterelnök és a gazdasági miniszter is Kötcsén, mert ezt tartják a munkaalapú gazdaság legfontosabb eszközének. Szijjártó szerint minden olyan lépés az adórendszerben, amely csökkenti vagy sérti az arányosságot, a munkát büntető változtatás lenne. – Ha a munkát büntetik, akkor az ország visszatér a válságot okozó adórendszerhez – fűzte hozzá a miniszterelnök szóvivője.
Karácsonyék miatt az elmúlt öt évben nem épült meg a mobilgát a Rómain, a helyieket magukra hagyták - videó