Mint azt megírtuk, a katonai ügyészség integrálásának ötlete már a szocialista Szekeres Imre honvédelmi minisztersége idején felmerült, de akkor még valamilyen oknál fogva sikerült megőrizni a vádhatóság önállóságát. Több mint érdekes azonban, hogy ebben az időszakban kezdte feltárni a katonai elhárítás a honvédség főtisztjeinek korrupciós ügyeit, de a politikai vezetésnél megállt az eljárások sorozata. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos később nehezményezte is, hogy a katonai ügyészség még csak tanúként sem hallgatta ki a Honvédelmi Minisztérium vesztegetési ügyében Juhász Ferenc szocialista politikust, aki az egyik fő gyanúsított beismerő vallomása szerint viszkisdobozban fogadhatott el kenőpénzeket a vaskos állami megbízások fejében. Az ügyben a kormánybiztos feljelentést is tett, és azóta a Központi Nyomozó Főügyészség folytat nyomozást. Nem lehet véletlen, hogy Polt Péter az összevonás fő indokaként a korrupció elleni hatékonyabb harcot említette.
*
– A katonai ügyészség 2012. január 1-jétől végzi tovább a munkáját a magyar ügyészség szerves részeként, hogy az ott felhalmozott tapasztalatok is segítsék a korrupció elleni küzdelmet – mondta a legfőbb ügyész a 10. budapesti nemzetközi katonai büntetőjogi konferencián. A katonai ügyészek jogállásukat megőrzik, regionális szervezetben működnek tovább, de a jövőben nemcsak katonai bűncselekmények felderítését, illetve vádképviseletét végzik katonák, rendőrök, büntetés-végrehajtási dolgozók, a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak esetében, hanem más ügyekben is eljárnak. Központi irányításukat a Központi Nyomozó Főügyészség látja majd el. Jelenleg a katonai ügyészség szervezetében van öt regionális katonai ügyészség: a budapesti, a debreceni, a kaposvári, a győri és a szegedi, továbbá a Katonai Fellebbviteli Ügyészség és a Katonai Főügyészség. A Katonai Főügyészség és a Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság által a Magyar Bíróképző Akadémián szervezett jubileumi konferencia címe Katonai bűnök szóban és írásban, két témája pedig a jelentési, igazmondási kötelezettség és az önvádra kötelezés tilalmának dilemmája, illetve a szólásszabadság és érdekvédelem a fegyveres erők, rendészeti testületek működésében. A konferencia témáiról szólva Polt Péter kiemelte: fontos kérdés az emberi jogok védelme, illetve egy állam, szervezet hatékony irányítása közötti egyensúly, a helyes arányok kialakítása. Kifejtette, a hierarchikus rendben működő szervezetek életében ez a kérdés gyakran, esetenként különösen élesen vetődhet fel. Mindenkor irányadó az 1950-es római emberi jogi egyezmény, illetve az adott állam jogrendje, például hogy a szólásszabadság csak a törvényben meghatározott esetekben korlátozható. – Az egyes országokban kialakult eltérő szabályozások kölcsönös megismerése is hasznos lehet a problémák kezelésében – tette hozzá Polt Péter.
origo.hu
Hiábavaló volt a Tisza Párt színjátéka: Magyar Péter szerepéről saját képviselője rántotta le a leplet
