Miért tegezik a magyarokat a multik?

Magyarországon a fogyasztók közül nem kevesen kifogásolják, hogy a multik közül többen tegezik őket. Lapunkhoz épp a múlt héten fordult egy olvasó olyan levéllel, amely szerint épp a tegeződés miatt nem hajlandó a lábát sem betenni az IKEA lakberendezési áruházaiba.
Tény: mind az IKEA, mind a mobilszolgáltatók például Belgiumban, Svájcban, Németországban és Franciaországban magázódnak ügyfeleikkel. Így a belgiumi IKEA-áruházakban a francia, mind a flamand anyanyelvű vevőket megszólító feliratok magázódnak annak ellenére, hogy Belgiumban mindkét nyelvterületen a tegeződés kissé általánosabb, mint ahogyan az nálunk. Ugyanez vonatkozik a mobilszolgáltatókra, jelesül a legnagyobbra, a belga Proximusra, amelyben egyébként az állam tulajdonrésze 53 százalékos (Belgiumban szintén piacgazdaság van).
Először a magyarországi IKEA-központhoz fordultunk magyarázatért „Szevasz!” megszólítással azzal kezdve kérdéseinket, hogy „Mondd, ti miért használjátok a tegezési formát a magyarországi IKEA-üzletekben?”
Az IKEA Lakberendezési Kft. PR-menedzsere, Gerőcs Vendel igen udvarias, magázódó levélben tájékoztatott bennünket arról, hogy „Az IKEA által Magyarországon alkalmazott kommunikációs forma az IKEA nyitottságát és a svéd szellemiséget tükrözi, a vállalati kultúránk része”. Gerőcs Vendel hozzátette, céljuk nem a sértés, a lekezelés, és biztosított bennünket, a személyes kommunikációban ezt nem alkalmazzák. „Ha egyszer próbát tesz, biztosíthatom, hogy áruházi munkatársaink sem fogják önt (és mást sem) letegezni.” Svédországban a hatvanas évek vége felé az úgynevezett „Du-reformen” mozgalom eredményeként – a királyi család megszólítása kivételével – megszűnt a svéd nyelvben a magázódás. A válasz arra nem tért ki, hogy az IKEA a személyes kommunikációban miért nem használja a nyitottságot és a svéd szellemiséget.
Megkérdeztük a Telenor sajtóosztályát is ugyanerről, arra is rákérdezve, vajon mit érezhet egy nyolcvanéves ügyfél, ha azt hallja a hangpostáján, hogy „két új üzeneted van!”. Kadlok Nelli vállalati kommunikációs specialistától azt a választ kaptuk, hogy „a Telenor Magyarország lakossági ügyfeleinek szóló reklámjellegű kommunikációjában egységesen tegezve szólítja meg leendő és meglévő ügyfeleit, míg a vállalati ügyfeleknek szóló anyagokban egységesen a magázódás mellett döntöttünk”. „Lakossági ügyfeleinkkel – tette hozzá – csak személytelen helyzetekben tegeződünk (például reklámanyagokban, az ügyfélszolgálat menüjében), személyes helyzetekben azonban, azaz telefonos és személyes ügyfélszolgálatunkon munkatársaink magázzák ügyfeleinket”. (Magyarországon az anyanyelvi hagyomány pont fordított: a tegezést csak személyes viszonyban használják, a magázást pedig a személytelenben.) Közölte azt is, „a tegeződés cégkultúránk része: azt kívánjuk jelezni ezzel, hogy a Telenor közel áll ügyfeleihez, dinamikus és közvetlen vállalat, mely partnerként, barátként tekint ügyfeleire”. Szintén megtudtuk, hogy „nagyon kevés ügyfélpanaszt” kaptak a tegező megszólítási forma miatt. A belga Proximus szolgáltató sajtóosztálya arra a kérdésre, hogy miért nem tegezik hangpostájukon ügyfeleiket, azzal válaszolt, „udvariatlan lenne”.