Tétlen magyar szerepvállalás Afganisztánban

Nem képes hatékonyan biztonságot teremteni a magyar tartományi újjáépítési csoport (PRT) az afganisztáni Baglán tartományban, ahol a biztonsági helyzet folyamatosan romlik – közölte Tölli István egy 2009. október 21-i keltezésű, a WikiLeaks által közzétett amerikai diplomáciai távirat szerint. Tölli – aki a PRT afganisztáni táborában volt nagykövet – úgy vélte, Baglán afgán vezetői nem tartják sokra a magyar újjáépítési csoportot, amely a lakosság szerint nem igazán járul hozzá a biztonsághoz. A magyar honvédelmi miniszter, Szekeres Imre azonban vonakodik az erőteljesebb részvételtől. Tölli szerint a magyar honvédség vezérkari főnöke, Tömböl László vezérezredes azt mondta, „a PRT nem csinál semmit”.
Egy 2008. július 30-i távirat elemzést közöl a magyar reakciókról azután, hogy a második magyar katona is meghalt Afganisztánban. A jelentés szerint inkább a kiképzés és a küldetés finanszírozását éri kritika, mint az afganisztáni részvételt. Szekeres Imre bizalmasan azt mondta: a magyar kontingens „nem megy sehová”. April Foley akkori amerikai nagykövet a távirat végén lapunkról írva megjegyezte: a Magyar Nemzet képviseli a legdisszonánsabb véleményt. Jobbközépről gyorsan jobbra tolódik, nyíltan kritizálja a kormányt és a PRT misszióját. Habár ez nincs hatással a politikai konszenzusra vagy a közvélemény támogatására, az elszigetelt üzenet zavarja az amerikaiakat és az ellenzéki tisztségviselőket is – olvasható.
Sem ellenségnek, sem barátnak nem tartották az amerikai diplomaták Sólyom László egykori államfőt, arról azonban beszámolnak, hogy többször is akadályozta őket céljaik elérésében. A követségi táviratok szerint az amerikaiak megosztó személyiségnek találták Sólyomot, aki Gyurcsány Ferenc iránti ellenszenve miatt képtelen volt politikai kompromisszumok elősegítésére. Az Origo által idézett, 2008 végén írt elemzésben negatívan írnak arról, amikor Sólyom kijelentette, addig nem utazik az Egyesült Államokba, amíg ehhez ujjlenyomatot kell adnia. 2008-ban pedig megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek az amerikai vízummentességi programhoz kapcsolódó, a bűnügyi adatcseréről szóló megállapodást kihirdető törvényt azért, mert szerinte az amerikaiak olyan emberek ujjlenyomataihoz is hozzáférhetnének, akiket soha nem vádoltak bűncselekmény elkövetésével.
A budapesti amerikai nagykövetségről küldött diplomáciai táviratok arról tanúskodnak, hogy az amerikaiak a hivatalos és nem hivatalos találkozóikon kívül a kötetlen beszélgetéseket lehetővé tevő ünnepségeken is éberen hallgatták a magyar politikai, társadalmi és gazdasági élet szereplőinek megjegyzéseit. Egy 2007. július 6-i táviratban April Foley az Egyesült Államok függetlenségét ünneplő budapesti kerti parti résztvevőinek beszélgetéseiből idéz. „Táncolni is fogunk?” – kérdezte állítólag a helyszínre érkező Gyurcsány Ferenc, amikor meglátta a magyar légierő zenekarának fellépését. Foley megjegyzi, hogy a miniszterelnök ezzel arra az internetre felkerült videóra utalt, amelyen Hugh Grant brit színészt utánozva táncolt az Igazából szerelem című film zenéjére. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke és helyettese, a szocialista Szabó Vilmos pedig azon viccelődtek, hogy együtt mennek hamarosan Kínába, mert „nem bíznak meg annyira a másikban, hogy egyedül utazzon”. Foley végül megjegyzi, hogy a nap jól sikerült a nagykövetség szempontjából, hiszen a Fidesz politikusai mellett az Amerikának egyre inkább tetszeni akaró MSZP-sek is nagy számban tűntek fel.

Gyurcsány és a szalagcímek. Egy 2008. augusztusi távirat szerint Mesterházy Attila úgy vélte, a pártvezetést mentálisan kimerítette hat év kormányzás. Négyszemközt sürgette Gyurcsányt, vessen véget a PR-politizálásnak, mert nem a holnapi szalagcímek miatt kellene aggódni, hanem elkezdeni beismerni a hibákat és befejezni valamit, amit elkezdtek. Navracsics Tibor szerint Gyurcsány letarolta az MSZP-t, csak nyugdíjasok maradtak és azok, akik hisznek a szélsőjobbról szóló hisztériában. Azt is mondta, hogy a „KDNP nem önálló politikai erő”, a „Fidesz határozza meg a politikát és használja hozzá a KDNP-t”. A Magyar Gárda erejét lekicsinyelte, mondván, baloldali értelmiségiek tették Vonát hőssé. (MN)