Holnap dönt a Fidesz-frakció kezdeményezésére a kormány arról, hogyan lehetne újabb két-háromszázezer devizahitelest megsegíteni. A frakció javaslata szerint az otthonvédelmi akció részeként azt javasolják, a bankszövetséggel kötött megállapodásban 180 forinton rögzített svájci frank, illetve 250 forintos euró fix árfolyam mellett a bankok tegyék lehetővé, hogy a devizaszerződések adósai három hónapon belül egy összegben törleszthessék hiteleiket. Az előtörlesztés forrása a frakció álláspontja szerint az adós esetleges megtakarítása, illetve a bank által nyújtott – a devizahitelnél alacsonyabb kockázatú – forinthitel lehet – közölte Lázár János. A frakcióvezető kifejtette, a devizahitelezés kockázatait a bankoknak kell viselniük, így őket terheli az összes tranzakciós költség is. Lázár szerint a 180 forintos fix árfolyamot az indokolja, hogy a kölcsönöket az adósok 150–180 forintos árfolyamon vették fel.
*
A frakció a devizahitelezés területén kialakult helyzet tisztázására vizsgálatot kér, ennek során ki kell deríteni, milyen felelősség terheli a szocialista kormányokat, illetve a külföldi tulajdonú bankokat. – Meg kell tudni, kik a felelősek a családok ilyen mértékű eladósításáért, meg kell találni a felelősöket – közölte Lázár János. Emlékeztetett, 2002-ig a lakáshiteleket állami kamattámogatás mellett forintban helyezték ki, ami sokkal kevésbé tette ki az adósokat számukra teljesen ellenőrizhetetlen árfolyammozgásoknak.
Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő Orbán Viktor miniszterelnök álláspontját ismertetve elmondta, hamisnak bizonyult a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok azon állítása, hogy a válságnak nem lesz következménye Magyarországra. Ezzel szemben világossá kell tenni, hogy elhúzódó válságra kell számítani, ami alapvetően az eladósodás mértéke miatt sújtja hazánkat, a kormány döntéseinek az adósságcsökkentésre kell irányulniuk. Fel kell gyorsítani az ország szuverenitását és a családok szabadságának visszaszerzését célzó lépéseket, az eredmény pedig erősödő gazdaság és erősödő Magyarország lehet – mondta a kormányfő álláspontját ismertetve a szóvivő.
Lázár János a Fidesz-frakció hajdúszoboszlói munkáját ismertetve elmondta, három alapvető kérdésben született döntés: elfogadták a választási rendszer, az igazságszolgáltatás és a társadalmi felzárkóztatás átalakításának koncepcióját. Utóbbi témában az egészségügy és az oktatási rendszer átalakításáról, illetve ezzel összefüggésben az önkormányzati rendszer átalakításáról hoztak döntéseket. Amint arról már tegnap beszámoltunk, a frakció vegyes választási rendszer fenntartása mellett foglalt állást. A Fidesz javaslata szerint a kétszázból 90-120 képviselő nyerhet mandátumot egyéni képviselői körzetben, a képviselők másik fele pedig országos listán kerülhet be a parlamentbe. Egyetértettek abban, hogy a határon túli magyarok választójogot kapjanak. Ugyancsak elfogadták, hogy a Magyarországon élő kisebbségeknek legyen képviseletük az Országgyűlésben, amivel húszéves adósságot kívánnak törleszteni. Az új választási törvény elfogadása pedig november-decemberben várható.
Az igazságügyi rendszer átalakítása kapcsán Lázár János ismertette: a Legfelsőbb Bíróság helyett létrehozandó Kúriának a bíróságok szakmai irányítása lesz a feladata, míg az igazgatást az Országos Bírói Hivatal (OBH) végzi majd, aminek feladata a munkaszervezés, a munkáltatói jogok gyakorlása, illetve a bírói pályázati rendszer kezelése, a bírók kiválasztása lesz.
A bírói nyugdíjkorhatár leszállítása miatti helyzet kezelésére Papcsák Ferenc képviselő hétfőn benyújtja a parlamentnek azt az átmeneti törvényt, amely lehetővé teszi, hogy az idén nyugdíjba vonuló 228, illetve jövőre a korhatárt elérő 46 bíró helyére decemberig meg lehessen választani az új bírákat – jelentette be Lázár János. A vezető pozícióban lévő nyugdíjazásával megnyílik az előmenetel lehetősége a megyei és városi bíróságok bírái előtt, illetve új titkárokat tudnak felvenni a bíróságok.
A frakcióvezető rámutatott, a jelenlegi legégetőbb feladat a társadalmi felzárkóztatás problémája. – Ma Magyarországon a társadalmi mobilitás gyakorlatilag nulla, egy szegény családban született gyermeknek semmi esélye nincs a felzárkózásra. Ennek kezelésére két héten belül benyújtja a kormány az oktatás és az egészségügy átalakítását célzó törvényjavaslatait, amelyek az önkormányzati rendszert is érintik. A frakció döntése értelmében az alap- és középfokú oktatás megszervezése az állam feladata lesz, csak az óvodai rendszer marad önkormányzati hatáskörben. Ettől eltérő megoldások lehetségesek, ezek kidolgozására Kósa Lajos debreceni polgármester vezetésével egy munkacsoport jön létre. A frakcióvezető hangsúlyozta, a rossz oktatási rendszerét nem az önkormányzatokat terheli a felelősség, további szerepvállalásukra szerződéses konstrukcióban nyílhat lehetőség. Lázár János kifejtette, a frakcióban megfogalmazódtak fenntartások az új állami oktatás megszervezése kapcsán, és maga is úgy látja, az csak akkor lesz működőképes, ha működtetésére hatékony fenntartói szervezete hoznak létre. (Részletek külön cikkünkben.)
Egyhangúlag elfogadta frakció azt az álláspontot, hogy a járó- és fekvőbeteg-ellátás állami feladat legyen, ám az ne a kormányhivatalokhoz, hanem a szaktárcához tartozzon. (Lásd alsó keretes írásunkat.)
Az önkormányzati rendszert érintő változások kapcsán Lázár János kiemelte, a frakciódöntés értelmében szükség van új önkormányzati törvényre. Egyesített hivatalokat és kötelező járási társulásokat kell létrehozni, és be kell vezetni a feladatfinanszírozás rendszerét. Az adóztatás kérdésében az eddigieknél jóval nagyobb szabadságot kívánnak adni az önkormányzatoknak, rájuk kívánják bízni, milyen típusú, illetve milyen mértékű adókat szedjenek. Elmondta, Budapest önkormányzatainak problémáiról is tárgyaltak, ám nem született döntés. A frakció álláspontja az, hogy a fővárost is az új önkormányzati törvény keretein belül kell kezelni, és a kormányt kérik arra, hogy tegyen ebben a kérdésben javaslatokat.
origo.hu
David Pressman bejelentette lemondását
