A sorsjegyek múltja

1973 óta, mióta a kaparós sorsjegy biztonságos technológiáját bevezették, a sorsjegyjátékok terén különösebb újdonság nem került felszínre. Eközben on-line lottók, ötpercenkénti sorsolású klubkenók, új típusú bukmékeri sportfogadás, Video Lottery Terminal-hálózatok jelentek meg Európában.Nosztalgikus játékformákat és a múltban már bevált játékstruktúrákat kerestek a sorsjegypiac felélénkítésére a tervezők.Nagyszüleink régi könyveit, füzeteit lapozgatva gyakran akad kezünkbe egy valaha könyvjelzőként betett vonatjegy, adójegy, sorsjegy, színházjegy vagy valaha fontos jegyzet. Találunk régi bankjegyet a lapok közt, talán még olyat is, amelyet az angol jegybank, a Bank of England adott ki. Ezt a bankot épp egy sorsjegyjáték nyereségéből alapították 1694-ben, 14,553 millió font alaptőkével.A középkori magyar vármegyékben a falvak, városok jegyzőjének kötelessége volt a hely történéseit lejegyezni. A körzet úgynevezett körjegyzője jogosult volt kézjegyével hitelessé tett jegyeket kiadni születésről, halálról, földbirtokról, adókötelezettségről vagy épp annak befizetéséről. A jegyző feladata volt a falusi búcsú sorsjátékának sorsjegyeit is ellenőrizni, és már akkor is (köz)jegyző jelenlétében vált hivatalossá, hitelessé, szabályossá a sorsolás. A falu jegyzője a sorsoláskor ugyanúgy jegyzetelte a sorsolási ceremónia menetét, mint ma a lottóshow sorsológömbje mellett álló közjegyző, függetlenül attól, hogy a sorsolás fődíja egy malac volt vagy egymilliárd forint.Nem csak olyan sorsjegyek voltak, amelyeknek vásárlása után órákkal, napokkal vagy néha évekkel, évtizedekkel később derült ki nyertes vagy vesztes volta. A reneszánsz aktív szórakozásának egyik színes eleme volt az azonnali nyeréssel kecsegtető sorsjegy. A vásári mulatságok kacagtató elemei közé tartoztak a zsákbamacskajátékok. A kockázatot kedvelő, valamit nyerni szándékozó sorsjegyvásárló a nagy zsákból egy, a sorsjegyével azonos sorszámú csomagot kapott, amelyet tulajdonosa az odasereglő nézők előtt felbontott, s azonnal kiderült, hogy a sorsjegy áránál nagyobb vagy kisebb értéket nyert.A sintoista, buddhista templomok előtti fákon lévő kis papírtekercseket is sorsjegynek nevezik. A sok ezer sorsjegy mindegyike más és más intelmet rejt. Az isteni segítségért a templomhoz közelítő hívő először a jóspapírokat tartalmazó jósfa mellett álló perselybe helyezi adományát. Amikor a jóspapírokhoz ér, a sors egy papírhengerhez irányítja, épp ahhoz, amelynek tartalma megsegíti majd. A papírhenger kibontása után sokszor elolvassa, átgondolja a tanácsot, és eszerint tervezi életét. Az ilyen jóspapírok 1999-ben megjelentek sorsjegyként Hernádi Gyula jóvoltából.Vannak olyan sorsjegyek, amelyekről a vásárlás pillanatában még nem tudható, vajon megsegítik-e a sorsjegy tulajdonosát, hiszen egy vagy több jövőbeli eseménytől, sorsolástól függ az értékük, ám kibocsátásuk jótékony célokat szolgál. Hazánkban 1857. december 29-én tartották meg az első országos, jótékony célú államsorsjáték sorsolását, amely 321 863 forintot jövedelmezett egy Erdélyben létesítendő tébolydának. A népiskolák alapítására szervezett 1869-es sorsjáték 201 500 forintot juttatott a nemes célra. Az 1871-es játék a honvéd segélyező alapnak 24 500 forintot jelentett.Az 1925. szeptember29-i, 128 876-os pénzügyminiszteri rendelet korlátozásáig sok ezer falusi, városi, egyesületi, megyei szintű jótékony közcél támogatására szerveztek sorsolást, amelyet a területen illetékes körjegyző felügyelt. Így gyűjtöttek pénzt a bányák védelmére (1869), árváknak (1870), kórházért (1873), népszínházért (1878), szegényekért (1879), lótenyésztésért (1881, 1883, 1885, 1886), nyugdíjas újságírókért (1885), kisdedóvó intézetért (1886), a nagybányai templomért (1897), mentőszolgálatért (1898), Savoiai Eugén herceg szobrára (1898), a fiumei ipari kiállításra (1899), magántisztviselőkért (1901), postamesterekért (1902), pozsonyi kiállításért (1902), a pápai református templomért (1904), tanítókért (1905), lelencházért (1906), Petőfi-emlékházért (1909), balatonalmádi gyermekszanatóriumért (1911), erdélyi árvízkárosultakért (1913), nyugdíjas rendőrökért (1914), a budafoki Erzsébet-otthonért (1914), sárosi művészekért (1916), kóbor állatokért (1920).Az ilyen típusú sorsjegyeket hónapokon keresztül árulták, és általában egy sorsolásra voltak érvényesek. Így egy sorsjegy nyertes vagy vesztes volta csak hosszú hetek, hónapok múlva derült ki. A modern formában megjelenített, jótékony célt szolgáló sorsjegyek közt 2000-ben az egri vár romjainak renoválásáért szerveztek sorsjegyjátékot.A borítékos sorsjegyek a második világháború után kezdtek elterjedni, s szinte a vásárlás pillanatában – a boríték felbontása után – felfedték nyertes vagy vesztes voltukat. Később magára a borítékra, annak belső oldalára nyomták a sorsjegyet, így alakult ki a borítékos sorsjegyek mai formája, amelyek közös jellemzője, hogy kibontásuk után az elért nyeremény – számmal feltüntetett – összege vagy a nem nyerő jegyeken a „nem nyert”, „sajnos nem nyert” felirat volt olvasható.A Magyarországon 1967. december 2-án megjelent első, gyűrűzárral ellátott borítékos sorsjegyet kezdetben Romániában gyártották. Később a magyar Állami Nyomdából kerültek ki a magyar olimpia, illetve sport borítékos sorsjegyek. Ezek ára 1977-ig négy forint volt, 1977-ben emelkedett öt forintra. Az árusítás 1990. október 31-ig tartott. A sorsjegy 23 éves fennállása alatt az eladásból összesen 4,239 milliárd forint folyt be az államkasszába.A következő fontos állomás a sorsjegyek történetében az 1989. augusztus 17-én kibocsátott szupersorsjegy, amely már húsz forintba került, s megszűnéséig, 1991. április 30-ig harmincmillió darabot nyomtattak belőle. 1989-ben egy másik, tízforintos sorsjegyre kapott ötvenmillió darabos megrendelést az Állami Nyomda: az OTP borítékos sorsjegy 1990. május 17-én került piacra. Ám a gyártást két hónap múlva le kellett állítani, és az értéktárakból visszakérni a már kiszállított csomagokat, mert a sorsjegy átvilágításával ki lehetett válogatni a nyerőket. Az új sorozatokat augusztusban készítették el, s az értékesítést 1991. április 30-án szüntették be.Az OTP Sportfogadási és Lottóigazgatósága 1990. december 31-én megszűnt, jogutódja, a Szerencsejáték Rt. 1991. január 1-je óta szervezi a szerencsejátékokat. Az első Szerencsejáték rt.-s borítékos sorsjegyből is ötvenmilliót nyomattak, amelyből 1991. március 7-én 12 millió került az árusítóhelyekre húszforintos áron, és október 31-ig lehetett kapni. Az 1991. novemberi új szerencsejáték-törvény után más játékterv szerint kellett szervezni a sorsjegyek nyereményeit, terjesztését és gyártását. Az új struktúra szerint már 1991 decemberében újabb ötmillió darab sorsjegy került a hálózatba, és értékesítésük 1993. november 30-ig tartott.Az eddigiektől eltérő, nem borítékos sorsjegyjátékot 1989 júliusától a Szerencsejáték Rt. és az MTV2 közösen szervezte. A Bong inkább a számsorsjátékokhoz hasonlított a maga élő számsorsolásával. A sorsjegyeken található hét számjegyből álló sorszámból az nyert, amelyik részben vagy egészben megegyezett a sorsjegyhez kapcsolódó tv-műsorban kisorsolt hétjegyű számmal. Ebben a játékban a kezdetben tíz, majd húsz forintért kapható sorsjegyekkel később nemcsak pénzt, hanem autókat is lehetett nyerni.Az első, mai értelemben vett kaparós sorsjegy az amerikai Massachusetts államban jelent meg 1973-ban. Ezeken a három játékmező mindegyikét átvilágíthatatlan latexréteg fedte, és az egydolláros sorsjeggyel a vásárlás pillanatában tízezer dollárt lehetett nyerni. A kaparós sorsjegyek jellemzője, hogy a nyeremény a kaparófelület eltávolítása után állapítható meg. A legelterjedtebb rendszerben ha a kaparófelület alatt található hat szám közül három azonos, akkor a nyeremény a számok névértéke. Némely kaparós sorsjeggyel autót nyerhet az, aki a kaparófelület alatt három számot és három „autó” szót talál. A biztonság fokozására elterjedt a világon, hogy a sorsjegyeket idegen országban gyártatják, ahol a nyomdászok nem értik a feliratokat. A Szerencsejáték Rt. az első, ötvenmillió darab kaparós sorsjegy gyártására a német Honsel céggel kötött szerződést. A nemzetközi gyakorlatban – így itthon is – a legsikeresebb sorsjegyek nyereménypiramisa alapján általában minden negyedik sorsjegyet vásárló a sorsjegy árát meghaladó vagy azt elérő összeget nyer, és minden 3–5 millió darabos szériában van néhány több millió forintos nyeremény.A kaparós sorsjegy, a Gyors Lutri a Szerencsejáték Rt. kínálatában először 1992 januárjában került a piacra húszforintos áron, és év végére 75 darab híján mind a tízmillió darab elfogyott. Sikerének és gyors értékesítésének titka az újdonságban rejlett. Az eladási statisztikák szerint szintén nagy sikerrel indult az 1992 áprilisától három éven át árusított Kéthúszas sorsjegy, amelynek nyertese pénzen kívül autóval is gazdagabb lett. A Szerencsejáték Rt. tizenhárom gépkocsit sorsolt ki azok között, akik a sorsjeggyel kétezer forintot nyertek. A Szerencsejáték Rt. 1992. július 13-án újabb sorsjegyet jelentetett meg. A negyvenforintos Kabala kaparós sorsjegyet még négy év múlva is lehetett kapni, s ha három „autó” szó szerepelt rajta, a nyeremény egy gépkocsi volt.A Szerencsejáték Rt. az 1992 decemberében Korona néven megjelent állami kaparós sorsjegy teljes nyereségét felajánlotta a Nemzeti Alapítványnak. A következő évben Géniusz néven került forgalomba új sorsjegy, amely a név kivételével mindenben megegyezett a Kabala és a Korona sorsjeggyel. Ekkortájt már oly mértékben elszaporodtak a kaparóssorsjegy-játékot szervező cégek és sorsjegyjátékok, hogy azok közt jócskán akadtak olyanok, amelyek a szerencsejáték-piac egészére negatív hatást gyakoroltak.A sorsjegyek egyre nagyobb hányada volt kaparós. A magyar sorsjegyek piaci részesedése 1992 és 1994 között 16-ról 9, majd 4,5 százalékra csökkent, s akkorra ötvenháromféle sorsjegy szolgáltatta az egyre kisebb forgalmat. 1994-ben 24,5 millió sorsjegyet adtak el. A legolcsóbb húsz, a legdrágább 300 forint volt. A sorsjegyjátékokat szervező magyar cégek száma huszonnyolcra növekedett. Az ötmillió és ötvenmillió darabos sorozatok többsége ötven forintba került. A Subitó, a Mágikus, a Manhattan, a Jolly Joker, a Liberty, az Instant Money, az Aranycsapat, a Hodika, a Cobi ’92 sorsjegyek dömpingjében még az engedély lejártát követő egy-két évvel is – illegálisan – árusították őket. A szervező cégek többsége megszűnt.A sorsjegyjátékok divatja nyomán sok jótékony célú szervezet akart kaparós sorsjegyeket forgalmazni. Eme újdonsült cégek a legkülönfélébb súlyos mulasztásokat követték el a szervezési, a gyártatási, a raktározási, a terjesztési, az árusítási és a fizetési kötelezettségek terén. Az Aerocaritasszal azonnal nyerhet sorsjegy és szervezői pedig szinte minden lehetséges hibát elkövettek. Szintén gondok voltak az Alapítvány az Önkormányzatok Környezetéért sorsjeggyel, majd a Karácsony, a Huszonegy, a Csillagkép sorsjegyjátékokkal. Sajnálatos, hogy sok jó szándékú kezdeményezés nemcsak hogy veszteséget termelt, de a hibák miatt a játékosok is elfordultak a sorsjegyektől, amely az egész szerencsejáték-ágazatra kihatott.A Szerencsejáték Rt. 1994 szeptemberében viszszahódította vásárlóit: új sorsjegyet bocsátott ki. Az óriási népszerűségnek örvendő Black Jack nyereménye a kártyajáték szabályaihoz hasonlóan állapítható meg, s a főnyeremény ötmillió forint volt. A kibocsátott ötmillió darab sorsjegy 16 hónap leforgása alatt elfogyott. A sikerre való tekintettel azóta szinte minden évben megjelenik egy újabb Black Jack-sorsjegysorozat. A részvénytársaság az 1995 szeptemberében százforintos áron – az atlantai olimpia alkalmából – kibocsátott Olimpia sorsjegy adózott üzleti eredményének 30 százalékával támogatta a magyar olimpiai válogatottat. Az összesen ötmillió darab sorsjegy négy különböző színben, négy sportágat ábrázoló fényképpel jelent meg.A sorsjegyek legújabb generációját, az úgynevezett kétlépcsős sorsjegyeket 1991 szeptemberében ismerte meg az európai játékosok többsége. A francia minta, a Millionaire azóta is népszerű, a kezdetektől öszszesen tízmilliárd darabot adtak el a franciák, s már több afrikai országban is népszerűvé vált. Magyarországon a kaparós sorsjegyre épülő első Telemázli sorsjegy 1995 decemberében jelent meg, s már az első sorozatból húszmillió darab készült. Az újdonságot a sorsjegy második lépcsőfoka, a tv-show jelenti. A sorsjegyen két kaparófelület található. A felső játékmezőn hagyományosan pénzt lehet nyerni, az alsón pedig belépőjegyet a tv-show-ba, ahol a szerencsés játékosok több millió forintot is nyerhetnek. A magyar sorsjegyjátékok történetében ebben a játékban nyerték a legnagyobb összeget, 1996. július 1-jén 75,3 millió forintot. A Telemázli már több mint 280 hete kínál szórakozást a tévénézőknek és a sorsjegyvásárlóknak, néhány játékeleme az ősi piaci zsákbamacska, valamint a flippergépek hangulatát kelti. Egy-egy évig két másik, kétlépcsős sorsjegy is kísérte a Telemázlit: a 21-es és a Pénzeső.1996 márciusában sikerrel indult on-line Kenó, amely kaparós sorsjegy formában is játszható. Az 1998 augusztusában ötmillió példányban megjelent Kenó I. sorsjegyben öt darab ötmillió forintos nyeremény is volt, és ezzel egyszerre jelent meg egymillió példányban a másik játéktípust kínáló Kenó II. kaparós sorsjegy.A kilencvenes évek elejének sikeres, városokat ábrázoló borítékos sorsjegyeinek példáját követve megjelentek a kaparós sorsjegysorozatok is „nem csak gyűjtőknek”. Vásárolhattak ilyet az autókat kedvelők, de a kutyabarátok is, Szerencsés Eb néven huszonnégyféle kutya fényképével. Turisztikai látványosságokat ábrázol az Európa-sorozat, s vannak már ünnepekhez kapcsolódó sorsjegyek is. A Szerencsés Karácsony sorsjeggyel 1996 novemberében találkozhattak először a magyar vásárlók, akik közül ezzel tízen nyertek egymillió forintot. Harmadik éve kapható a Boldog Névnapot sorsjegy, amelynek jóvoltából öten hárommillió forinttal lettek gazdagabbak. Két éve kapható a Keresztrejtvény néven futó és két darab ötmilliós főnyereményt tartalmazó, valamint az Aranyhal sorsjegy, amely az egymillió sorsjegyvásárló közül hat játékosnak teljesítheti akár három kívánságát is, hiszen egymillió forintot nyernek. Az újabbak közül való a Fej vagy írás és a Kincskereső sorsjegyek, de a játékosok kedvence tagadhatatlanul a százforintos Csillagjós, amely az emberek sorshoz való kapcsolatának évezredek alatt kialakult tradicionális stílusára épül. Lényegében a korábban említett sintoista papok által ismertté vált jóstekercsek hangulatát idézi. A Szerencsejáték Rt. ezen nagy érdeklődést kiváltó sorsjegye nemcsak az azonnali nyerés lehetőségét kínálta a sorsjegyvásárlóknak, de egy híres, karizmatikus egyéniséggel való azonosulás lehetőségét is. A sorsjegy harmadik játéka az ősi sintoista, buddhista bölcseletek gyakorlatát átlényegítve a lekaparható játékréteg alatt jóslások százait kínálja, amelyek a Koss