Terrorveszély: megvan az alaptörvény hatodik módosítása

A Jobbik segítségével lett meg a kormányoldal kétharmada. Létrehozták Pintér Sándor TIBEK-jét is.

Jobbikos segítséggel megszavazták a magyar alaptörvény hatodik módosítását, az új cikk szerint az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére terrortámadás közvetlen veszélye vagy terrortámadás esetén meghatározott időre terrorveszélyhelyzetet hirdet ki, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a kabinetet rendkívüli intézkedések bevezetésére. A terrorveszélyhelyzet bármikori kihirdetéséhez parlamenti kétharmad kell.

A kormány a terrorveszélyhelyzet idején rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Azonban a kabinet már a terrorveszélyhelyzet kihirdetésének kezdeményezése után bevezethet olyan rendeleti intézkedéseket, amelyek a közigazgatás, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetét, működését és tevékenysége ellátását érintő törvényektől eltérnek, valamint sarkalatos törvényben vannak meghatározva. Az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyűlés terrorveszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb tizenöt napig tart.

A honvédséget akkor lehet felhasználni, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő. A kormány rendelete a terrorveszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti. Az alkotmánymódosítás várhatóan július 1-jén lép életbe.

Az alkotmánymódosításhoz kapcsolódóan több más törvényen is változtatott a Ház. Az ezeket tartalmazó – szintén kétharmados többséget igénylő – törvénycsomagot 152 igen szavazattal, 42 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadták el. Így átvezették a terrorveszélyhelyzet kategóriáját a rendőrségi, a nemzetbiztonsági szolgálati és a honvédelmi törvényen. Utóbbit úgy módosították, hogy a honvédség fegyverhasználati joggal látja el feladatait „felhasználás” esetén is, azaz ha a honvédség részt vesz az erőszakos cselekmények elhárításában szükségállapot és terrorveszélyhelyzet idején.

Az Országgyűlés kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bankfelügyeleti ellenőrzése alá helyezte a teljes takarékszövetkezeti rendszert. A képviselők 119 igen szavazattal, 22 nem ellenében és 19 tartózkodás mellett, kivételes sürgős eljárásban hagyták jóvá a nemzetgazdasági miniszter szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló, hétfőn beterjesztett előterjesztését. Varga Mihály a változtatásokat azzal indokolta, hogy a kormány továbbra is stabil, versenysemleges, a gazdaság érdekeit megfelelően szolgáló hitelintézeti és bankrendszert szeretne.

Új törvényt hozott a jövedéki adóról is, amely a kőolaj világpiaci árához kötötte és jelenlegi mértéke alapján szeptembertől emelhetővé tette az üzemanyagok jövedéki adóját, hasonlóan a dohánytermékekéhez, amelyek jövedéki adóterhelése 2017 végére harmadával növekszik. A képviselők 124 igen szavazattal, 37 nem ellenében és 29 tartózkodás mellett fogadták el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslatát.

Elfogadták a kormány jövő évre javasolt adócsomagját, amely a baromfihús, a tojás, a friss tej forgalmi adóját 5 százalékra, az internetszolgáltatás és az éttermi étkezés áfáját 18 százalékra mérsékli 2017-tel. A képviselők 126 igen szavazattal, 6 nem ellenében és 59 tartózkodás mellett fogadták el Varga Mihály mintegy harminc törvényt megváltoztató javaslatát.

Szigorította az őstermelői elővásárlási jog feltételeit a parlament. Eszerint az érintetteknek például ökológiai gazdálkodói tanúsítvánnyal kell rendelkezniük.

Az Országgyűlés döntésének megfelelően a WHO-nak budapesti központja lesz.

A honvédelmi törvény módosításában azt is részletezték, hogy a terrorveszélyhelyzet kihirdetésének kezdeményezése után a kormány milyen intézkedéseket vezethet be. Ezek között van például a járműforgalom-korlátozás, a lakosságkitelepítés, a kijárási tilalom elrendelésének, valamint közterületi rendezvények, nyilvános gyűlések megtiltásának lehetősége.

Ezenfelül a kabinet túlmunkát rendelhet el, beosztásokat tölthet fel a közigazgatásban, a védelmi igazgatásban és a honvédségnél, szigoríthatja a határellenőrzést, fokozottan ellenőrizheti az internet-, levél-, csomag- és postaforgalmat. Szükséges mértékben bevezetheti a katonai légi forgalmi irányítást, és az ország védelme szempontjából fontos, kritikus infrastruktúra védelmére kirendelheti a honvédséget, a rendvédelmi szervek erőit és eszközeit.

Ha már a parlament elrendelte a terrorveszélyhelyzetet, ezek a lépések kiegészülhetnek rendkívüli intézkedésekkel a honvédelmi igazgatás területén, valamint azzal az eshetőséggel, hogy az ország meghatározott területére utazni, azon átutazni vagy onnan kiutazni csak engedéllyel szabad.

Elfogadta a parlament kedden a Belügyminisztérium terrorellenes csomagját is, amely alapján létrejön a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ. A törvénymódosítás szabályozza a kódolt telefonos szolgáltatások korlátozását is. A törvényjavaslat kétharmados támogatást igénylő részeit 185 – kormánypárti, MSZP-s és jobbikos – igen szavazattal, 6 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett hagyták jóvá a képviselők. Az egyszerű többséget igénylő részek 182 igen, 6 nem szavazatot és 3 tartózkodást kaptak.

A BM intézkedési csomagjának egyik lényegi eleme, hogy az eddigi Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ a jövőben nemzetbiztonsági szolgálatként, TIBEK néven működik tovább.

Az Országgyűlés 149 igen, 24 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett elfogadta a XXXIII. Nyári Olimpiai és XVII. Nyári Paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről kormánypárti képviselők által benyújtott törvényjavaslatot.

Kósa Lajos, Bánki Erik, Hadházy Sándor fideszes képviselők kezdeményezésére módosították a Magyarországon megrendezendő úszó-, vízilabda-, műugró-, műúszó- és nyílt vízi világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről szóló törvényt. A javaslatot 124 igen, 12 nem szavazattal és 51 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A módosítás kiemelkedően fontos közérdekké nyilvánítja a világbajnokság megrendezését és szervezését, valamint kiterjeszti a törvény hatályát a megrendezéssel és szervezéssel összefüggő egyéb beszerzésekre is.

A belügyminiszter alá tartozó TIBEK feladata a nemzetbiztonságot, bűnüldözést, közbiztonságot vagy más alapvető biztonsági érdeket sértő adatok feldolgozásának, elemzésének eredményeként a lehető legátfogóbb kép összeállítása az ország terror-, illetve esetleges más fenyegetettségéről, a belső biztonsági helyzetről, a közbiztonság állapotáról. Minderről tájékoztató rendszert működtet, és értékelő jelentéseket készít a kormánynak. A központ adatkezelése azonban nem lesz teljesen azonos más nemzetbiztonsági szolgálatokéval, így például nem végezhet titkos információgyűjtést.

Az eredetileg javasolthoz képest szűkült a TIBEK-et felügyelő miniszter hatásköre, és rögzült, hogy a különböző tárcák által felügyelt szolgálatok nem adnak majd automatikusan adatokat a központnak. Így az Információs Hivatal, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatójának hozzájárulása is szükséges ahhoz, hogy a hivatalok tájékoztatást adjanak más, a TIBEK-kel együttműködő szerveknek, az adattovábbításról pedig az adott szervet felügyelő minisztert is tájékoztatni kell.

A törvény szabályozza a kódolt telefonos szolgáltatások korlátozását is. Ennek értelmében lehetőséget teremtettek arra, hogy a szolgáltató köteles legyen megadni mindazokat az adatokat, amelyek a titkos információgyűjtés eszközeinek, módszereinek alkalmazásához nélkülözhetetlenek, így a titkosítási szintet érintő információkat is.

Az Országgyűlés elfogadta a jövő évi büdzsét megalapozó törvénycsomagot. Elfogadták az államháztartást szabályozó joganyag módosítását, a központi költségvetésről szóló törvény végrehajtásához kapcsolódó törvénymódosításokat is, valamint az egyes elkülönített állami pénzalapok megszüntetéséről szóló rendelkezéseket. Az előterjesztést 125 igen, 41 nem szavazattal, 24 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Kis mértékben aztán módosított is a jövő évi költségvetési javaslaton a parlament. Elfogadták a költségvetési bizottság jövő évi büdzséhez benyújtott összegző módosító javaslatát, aminek eredményeként a 2017-es költségvetés kismértékben, összesen mintegy 50 milliárd forint értékben módosult. A képviselők 125 igen szavazattal, 35 nem ellenében és 29 tartózkodás mellett fogadták el a változtatásokat. Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár korábbi tájékoztatása szerint a módosítások a teljes kiadási főösszeg mindössze 0,3 százalékát érintik, miközben a kitűzött államháztartási hiány és az adósságcsökkentés célja továbbra is elérhető. A változtatásokra példaként említette, hogy nőttek az állami működési jellegű kiadások, ami a diáksport támogatását, a Magyarországon élő nemzetiségek támogatását és a határon túli diákok oktatására szánt összegeket érinti.

Változás az is, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) ezentúl – a védett személyekhez kapcsolódó személyvédelmen túl – kijelölt létesítményvédelmi feladatok ellátására is jogosult lesz.

Átírták a rendőrségi törvényt is – szocialista kezdeményezésre –, amely így kiegészül a terrorcselekmény elkövetése vagy előkészülete esetén a „terrorcselekmény hatásterületén” alkalmazható kiemelt biztonsági intézkedés kategóriával. Ebbe – például az igazoltatáson, a ruházat-, épület- és járműátvizsgáláson, valamint a veszélyesanyag-lefoglaláson kívül – olyan intézkedési lehetőségek tartoznak, mint rendezvények félbeszakítása, közlétesítmények működésének felfüggesztése, tömegközlekedés és közúti forgalom korlátozása.

A rendőrség a kiemelt biztonsági intézkedést legfeljebb hetvenkét órára rendelheti el, amely szükség esetén ugyanennyivel meghosszabbítható.

Az országos rendőrfőkapitány azonban a meghosszabbított időtartam letelte után is dönthet az intézkedés fenntartásáról, ha újabb közvetlen, konkrét és ellenőrzött információk indokolják.

Módosul a Btk. is, így kiegészül a terrorcselekménnyel az a bűncselekményi kör, amelynek elkövetése esetén büntethető a 14 évnél fiatalabb, de a 12. életévét már betöltött fiatalkorú. Büntetendő lesz továbbá az, aki terroristacsoporthoz csatlakozás céljából Magyarország területéről elutazik vagy azon átutazik, valamint az is, aki nagy nyilvánosság előtt a terrorizmus támogatására uszít vagy a terrorizmust támogató hírverést folytat.

A törvényjavaslat döntő része a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.