Teljes egészében vonják vissza a készülő második civilellenes törvénycsomagot, a Stop, Sorost, valamint módosítsák a tavaly elfogadott első civilellenes törvényt is – szólította fel az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának csütörtökön publikált jelentése az Orbán-kormányt.
A jelentést a Magyar Helsinki Bizottság is szemlézi. Mint blogoldalukon írják, a bizottság szerint a törvények célja csakis a civil szervezetek tevékenységének megkönnyítése lehet, nem pedig azok aláásása.
A jogvédő szervezet összefoglalója szerint az ENSZ EJB aggodalmát fejezte ki az alapvető jogok védelmének szintje kapcsán, kitérve például az alaptörvény módosításaival kapcsolatos problémákra, és arra, hogy az alkotmányjogi panaszra vonatkozó jelenlegi szabályok szűkítik az Alkotmánybírósághoz való hozzáférést. Magyarországnak tiszteletben kell tartania a hatalommegosztás elvét és a fékek és ellensúlyok rendszerét, és biztosítania kell az alkotmányossági felülvizsgálat hatékonyságát.
Aggályosnak tekintik a jogalkotási folyamat egyes elemeit is, kifogásolják a jogszabályok elfogadásának szélvészgyorsaságát, illetve a megfelelő konzultáció és a hatásvizsgálat hiányát. Felhívták a magyar államot arra, hogy a jogszabályokat átlátható eljárásban hozzák meg, méghozzá olyan módon, hogy a folyamatban az ellenzék, a civil szervezetek és a társdalom is részt vehessen.
Gondot jelent az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozása, és az is, hogy a törvények növelték a kormány befolyását az Alkotmánybíróság összetétele fölött. A bizottság azt javasolta, hogy az állam állítsa vissza az Alkotmánybíróság korábbi hatásköreit, tegyen lépéseket a bírák teljes függetlenségének és pártatlanságának biztosítása és védelme érdekében, valamint biztosítsa, hogy a bírák kinevezése objektív kritériumok alapján történjen.
Az ENSZ EJB-et nem győzték meg a kormány érvei, hogy a tavalyi első civiltörvény valójában növelné a civil szervezetek átláthatóságát. A „külföldről támogatott szervezetek” regisztrációja és más követelmények szerintük észszerűtlenek, illetve indokolatlanok, és inkább szolgálják ezen alapítványok és egyesületek (különösen a jogvédő szervezetek) hitelének rontását. Éppen ezért azt javasolják, hogy Magyarország vizsgálja felül a tavaly hatályba lépett civilellenes törvényt, valóban figyelembe véve a velencei bizottság 2017-es véleményét.