Teljes egészében vonják vissza a készülő második civilellenes törvénycsomagot, a Stop, Sorost, valamint módosítsák a tavaly elfogadott első civilellenes törvényt is – szólította fel az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának csütörtökön publikált jelentése az Orbán-kormányt.
A jelentést a Magyar Helsinki Bizottság is szemlézi. Mint blogoldalukon írják, a bizottság szerint a törvények célja csakis a civil szervezetek tevékenységének megkönnyítése lehet, nem pedig azok aláásása.
A jogvédő szervezet összefoglalója szerint az ENSZ EJB aggodalmát fejezte ki az alapvető jogok védelmének szintje kapcsán, kitérve például az alaptörvény módosításaival kapcsolatos problémákra, és arra, hogy az alkotmányjogi panaszra vonatkozó jelenlegi szabályok szűkítik az Alkotmánybírósághoz való hozzáférést. Magyarországnak tiszteletben kell tartania a hatalommegosztás elvét és a fékek és ellensúlyok rendszerét, és biztosítania kell az alkotmányossági felülvizsgálat hatékonyságát.
Aggályosnak tekintik a jogalkotási folyamat egyes elemeit is, kifogásolják a jogszabályok elfogadásának szélvészgyorsaságát, illetve a megfelelő konzultáció és a hatásvizsgálat hiányát. Felhívták a magyar államot arra, hogy a jogszabályokat átlátható eljárásban hozzák meg, méghozzá olyan módon, hogy a folyamatban az ellenzék, a civil szervezetek és a társdalom is részt vehessen.
Gondot jelent az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozása, és az is, hogy a törvények növelték a kormány befolyását az Alkotmánybíróság összetétele fölött. A bizottság azt javasolta, hogy az állam állítsa vissza az Alkotmánybíróság korábbi hatásköreit, tegyen lépéseket a bírák teljes függetlenségének és pártatlanságának biztosítása és védelme érdekében, valamint biztosítsa, hogy a bírák kinevezése objektív kritériumok alapján történjen.
Az ENSZ EJB-et nem győzték meg a kormány érvei, hogy a tavalyi első civiltörvény valójában növelné a civil szervezetek átláthatóságát. A „külföldről támogatott szervezetek” regisztrációja és más követelmények szerintük észszerűtlenek, illetve indokolatlanok, és inkább szolgálják ezen alapítványok és egyesületek (különösen a jogvédő szervezetek) hitelének rontását. Éppen ezért azt javasolják, hogy Magyarország vizsgálja felül a tavaly hatályba lépett civilellenes törvényt, valóban figyelembe véve a velencei bizottság 2017-es véleményét.
Az Országgyűlésnek már benyújtott második civilellenes törvénycsomagot, a hírhedt Stop, Sorost is alaposan kivesézi az ENSZ-bizottság. Álláspontja szerint amennyiben elfogadnák, az súlyosan korlátozná a civil szervezetek működését és a kormány menekültügyi politikájának kritikusait.
Az EJB különösen aggasztónak tekinti, hogy ezeket a civileket a kormány indoklásában egy állítólagos nemzetközi összeesküvéssel társítja. A részleteiben és egészében is aggasztó törvényjavaslat nem állja ki a jogállamiság próbáját, és nem egyeztethető össze az ENSZ-egyezménnyel.
Ezért az ENSZ EJB felszólítja a beterjesztőt, a kormányt, hogy vonja vissza az egész törvénycsomagot, mindhárom törvényjavaslatot,
Magyarország pedig biztosítsa, hogy a civileket érintő összes jogszabály összhangban legyen az ENSZ 1966-ban elfogadott, 10 évvel később pedig törvényerőre emelkedő Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával.
Az ENSZ EJB aggódik az elmúlt években bevezetett menedékjogi szabályok miatt is, különös tekintettel a 2017 márciusában életbe lépett változásokra. Mindezek hosszú és meghatározatlan idejű fogva tartást tesznek lehetővé, amely ellen nincs jogorvoslat, valamint a kérelmek egyéniesítése helyett dömpingszerű elbírálásukat teszi lehetővé.
Az ENSZ-bizottság felszólítja a kormányt, hogy tartózkodjék a menedékkérők automatikus fogva tartásától a tranzitzónákban, valamint arra is, hogy csakis egyedi mérlegelés és döntés alapján, korlátozott ideig tartsanak fogva kérelmezőket, és legyen jogorvoslat a fogva tartással szemben. Gyerekeket pedig ne zárjanak be, amint azt most teszik. Erre csak különös indokból, végső esetben és rövid ideig kerülhet sor.
Az ENSZ EJB nem fogadja el azt az általános hazai gyakorlatot sem, hogy válogatás nélkül kényszerítenek vissza a határt szabálytalanul átlépő külföldieket Szerbiába. A jelentés készítői aggodalommal tekintenek arra, hogy a hírek szerint előfordulnak súlyos bántalmazások, kutyatámadások a visszakényszerítések során, valamint legalább egy esetben ez halállal is végződött. Ezért azt javasolják, hogy Magyarország vonja vissza a visszakényszerítést lehetővé tevő 2016. júliusi törvényt – olvasható a Magyar Helsinki Bizottság által készített szinopszisban.
Magyarországnak az EJB szerint biztosítani kell a menekültügyi rendszerhez való hozzáférést minden menedékkérőnek, tekintet nélkül arra, hogyan érkezett az országba. A magyar állam tartózkodjon a kollektív kiutasítástól. A kormány biztosítsa, hogy nem alkalmaznak erőszakot vagy fizikai korlátozást migránsokkal szemben, csak a szükségesség és arányosság szigorú feltételeinek megfelelően. Biztosítsa az állam, hogy az esetleges bántalmazásokkal kapcsolatos állításokat megfelelő módon kivizsgálják, az elkövetőket bíróság elé állítják, és amennyiben elítélik őket, megfelelő büntetéssel sújtják, az áldozatok pedig kártérítést kapnak – kéri az emberi jogi bizottság.
Az ENSZ EJB szerint a magyar államnak lépéseket kell tennie a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozások hatékonysága és az ilyen bűncselekményekkel kapcsolatos váderedményesség javítása érdekében. Javasolják a büntethetőségi korhatár 14 évre való visszaállítását, és aggódnak a fogva tartott gyerekek magas száma miatt. Álláspontjuk szerint nem megfelelő kirendelt védői rendszer, többek között azért, mert alacsony a rászoruló terhelteknek nyújtott jogi segítség színvonala.
Az ENSZ EJB azt is javasolja, hogy helyezzék hatályon kívül a hajléktalanságot kriminalizáló jogszabályokat mind országos, mind helyi szinten.
A hivatalos személyek általi bántalmazások kapcsán az ENSZ-bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az ilyen ügyekben nagyon alacsony a vádemelések és az elítélések száma.
Márpedig Magyarországnak biztosítania kell, hogy az ilyen ügyekben alapos és hatékony nyomozást folytassanak le a hatóságok, hogy az elkövetők ellen vádat emeljenek, és velük szemben megfelelő szankciókat alkalmazzanak.
Megismételték azt a korábbi javaslatot is, hogy Magyarország külön testület felállításával biztosítsa a független orvosi vizsgálatot azok számára, akik azt állítják, hogy őket például rendőrök bántalmazták. Emellett az EJB a Független Rendészeti Panasztestület megerősítését is szükségesnek tartja.
A jelentést közvetítő Magyar Helsinki Bizottság azt is hozzáteszi, hogy úgynevezett árnyékjelentéssel, javaslatokkal segítették a több mint két éven formálódó ENSZ-jelentés készítőit, és más civil szervezetekhez hasonlóan ők is felszólaltak a jelentés genfi vitájában.
Azt, hogy legfontosabb javaslataik visszaköszöntek a végleges dokumentumban, annak tudják be, hogy ENSZ EJB is hozzájuk hasonlóan hasonlóan pocséknak látja a kormány emberi jogi teljesítményét.
Frissítés: Korábban tévesen írtuk, hogy magyar kormány hivatalosan még nem reagált az ENSZ bizottsági felszólítására, mivel honlapjukon egyelőre egy, csak jövő héten nyilvánosságra kerülő „Soros-jelentés” miatt aggódnak, amit állítólag az Európai Parlamentben mutatnak majd be.
Valójában Szijjártó Péter csütörtökön már reagált az ENSZ felszólítására, és figyelmeztette az emberi jogi bizottságot, hogy ne avatkozzon bele a magyar választási kampányba.
A tárcavezető az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta: a bizottság „egyértelműen Soros György és a migránsok oldalára állt a magyar emberekkel szemben.” Tűrhetetlen, hogy a bizottságnak fontosabbak a migránsok jogai, mint a magyar emberek joga a biztonsághoz - hangsúlyozta.
Szijjártó Péter kiemelte: az Orbán-kormány semmilyen nyomásgyakorlásnak nem enged, „a migránsokat nem fogjuk beengedni, Magyarországot megőrizzük magyar országnak.”
