Elképesztő költekezésbe kezdett az utóbbi időben a Siófok női kézilabdacsapata, amely 2012-ben bronzérmes volt, de jelenleg csak a bajnokság hetedik helyén áll. Egyrészt nemrég átadták a Balaton fővárosának a hárommilliárd forintból megépült, 1500 néző befogadására alkalmas Kiss Szilárd Sportcsarnokot, amely sport-, kulturális és egyéb események megtartására is alkalmas, és a kézilabdacsapat új otthona lesz.
Másrészt olyan játékosok érkeztek vagy éppenséggel érkeznek a csapathoz, hogy a nevek alapján kész világválogatott vált vagy válhat a Siófokból. A 2014-es esztendő óta különböző – dán, francia, horvát, román vagy szerb – válogatottak erősségei érkeztek a Balaton partjára, akik között megtalálható több világbajnok, Bajnokok Ligája- (BL-) győztes és EHF-kupa-győztes is. A szezon végén, nyártól érkezik a csapathoz a BL-győztes Vardar két korábbi sztárja, Andrea Penezic és az orosz világbajnok Tatyjana Hmirova, valamint 2009 óta a kilencedik edző, a norvég Larvikkal 2011-ben BL-t nyert tréner, Tor Odvar Moen. Hogy minderre honnan van pénz, az rejtély, hiszen például a 32 éves Penezicet a Fradi is szerette volna leigazolni, ám kiderült, a siófoki kassza mélyebb, mint az évek óta a BL-ben edződő zöld-fehéreké.
Mindenesetre sokan azt állítják, a csapat tulajdonosa és ügyvezetője, Fodor János épp olyan emberekkel van jóban, akikkel mostanság kell: így például az ő cége adta el Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos érdekeltségének a Balaton-parti rádiót, a Part FM-et. A már említett csarnok építési munkálataiban pedig alvállalkozóként olyan cégek voltak jelen, mint Orbán Viktor veje, Tiborcz István egykori cége, az Elios Zrt. vagy a stadionépítésekből ismert kormányközeli West Hungária Bau. A fővállalkozó amúgy a négyfős, budapesti székhelyű Peszter Építőipari és Kereskedelmi Kft. volt, amelynek ügyvezetője, a helyi Baller András neve megegyezik a Siófoki Kézilabda Clubnál a felnőtt- és utánpótlás-vezetői asszisztensének nevével. A csapat szponzoraiként pedig olyan cégek neve tűnt fel a reklámtáblákon, mint a Magyar Építő, a ZÁÉV, a Földgázszolgáltató Zrt. és az állami Szerencsejáték Zrt.
Ugyanakkor a társaságiadó-kedvezmény (tao) rendszerét is alaposan kihasználták a siófokiak, hiszen 2015-ben több mint másfél, míg 2017-ben több mint hárommilliárd forintot hagyott jóvá a szövetség a sportágfejlesztési program keretén belül. Érdekesség, hogy három éve 160,4 millió forint ment el az utánpótlás-nevelés feladatainak ellátására, míg tavaly már 278,7 millió forintot kaptak ugyanerre a célra, amelyből a programban részt vevő sportszakemberek személyi jellegű ráfordításai meghaladták a 111 millió forintot. Ez már akkora összeg, amelybe sok minden beleférhet. Mivel 200 gyermek kézilabdázik a klub színeiben, így sokan azt vallják, nem világválogatottra, hanem az utánpótlás képzésére kellene a fő energiát fordítani.
Szabados Gábor szerint a nevek alapján a világ legerősebb női kézilabda-bajnoksága a magyar, és a siófoki példa inkább egy tünete a sportágban uralkodó helyzetnek, nem pedig kirívó esete. „Sajnos a női kézilabda eljutott oda, hogy a gazdasági ereje nagyobb, mint a szakmai színvonala, így a közterhekben nyújtott jelentős kedvezményeknek – például az ekhós adózásnak – köszönhetően is számos légióst igazolhatnak a csapatok. Köztudott, hogy a női kézilabda esetében kisebb egy csapat költségvetése, mint a férfiaknál, de úgy vélem, Siófokon nem piaci alapon érkeznek a pénzforrások, hiszen a város mögött sem lélekszámban, sem gazdasági tényezőben nincs olyan erő, ami ezt a költekezést lehetővé tenné” – tette hozzá.
Méregdrága stadiontervek
Immár nyilvános, hogy a Rákóczi híd pesti hídfőjétől délre fekvő, 15 hektáros területen felépülő Budapesti Atlétikai Stadion teljes körű tervezését a Napur Architect készítheti el nettó 4,7 milliárd forintért. Az iroda tervezte a Duna Aréna uszodát, megnyerte a Néprajzi Múzeum új épületének tervpályázatát. A stadion befogadóképessége 15 ezer fő lenne, de a tervek szerint 55 ezer fősre bővíthető.