Ugyanakkor a társaságiadó-kedvezmény (tao) rendszerét is alaposan kihasználták a siófokiak, hiszen 2015-ben több mint másfél, míg 2017-ben több mint hárommilliárd forintot hagyott jóvá a szövetség a sportágfejlesztési program keretén belül. Érdekesség, hogy három éve 160,4 millió forint ment el az utánpótlás-nevelés feladatainak ellátására, míg tavaly már 278,7 millió forintot kaptak ugyanerre a célra, amelyből a programban részt vevő sportszakemberek személyi jellegű ráfordításai meghaladták a 111 millió forintot. Ez már akkora összeg, amelybe sok minden beleférhet. Mivel 200 gyermek kézilabdázik a klub színeiben, így sokan azt vallják, nem világválogatottra, hanem az utánpótlás képzésére kellene a fő energiát fordítani.
Szabados Gábor szerint a nevek alapján a világ legerősebb női kézilabda-bajnoksága a magyar, és a siófoki példa inkább egy tünete a sportágban uralkodó helyzetnek, nem pedig kirívó esete. „Sajnos a női kézilabda eljutott oda, hogy a gazdasági ereje nagyobb, mint a szakmai színvonala, így a közterhekben nyújtott jelentős kedvezményeknek – például az ekhós adózásnak – köszönhetően is számos légióst igazolhatnak a csapatok. Köztudott, hogy a női kézilabda esetében kisebb egy csapat költségvetése, mint a férfiaknál, de úgy vélem, Siófokon nem piaci alapon érkeznek a pénzforrások, hiszen a város mögött sem lélekszámban, sem gazdasági tényezőben nincs olyan erő, ami ezt a költekezést lehetővé tenné” – tette hozzá.
Méregdrága stadiontervek
Immár nyilvános, hogy a Rákóczi híd pesti hídfőjétől délre fekvő, 15 hektáros területen felépülő Budapesti Atlétikai Stadion teljes körű tervezését a Napur Architect készítheti el nettó 4,7 milliárd forintért. Az iroda tervezte a Duna Aréna uszodát, megnyerte a Néprajzi Múzeum új épületének tervpályázatát. A stadion befogadóképessége 15 ezer fő lenne, de a tervek szerint 55 ezer fősre bővíthető.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!