Keresés
Magyar Nemzet
2019. november 17., vasárnap, Hortenzia, Gergő napja
Archívum, Vélemény
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://magyarnemzet.hu/archivum/velemeny-archivum/a-masik-schiffer-andras-3882303/

A másik Schiffer András

A közvélemény-kutatások adatai szerint Peter Pilz pártja stabilan öt-hat százalékon áll.

Miután a karakteres véleményéről és karcos személyiségéről ismert zöldpárti politikus kiszorult az általa alapított alakulatból, rövid időre visszavonult háttérországot építeni. Előző pártjában többen fellélegeztek, ugyanis sokszor olyan véleményeket hangoztatott, amelyekkel szélsőjobboldali szavazóknál talán sikereket érhetett volna el, de egy balliberális-urbánus pártnál aligha. Valójában a környezetvédelem ügye sem volt számára annyira fontos, a zöldmozgalomba eleve a szélsőbaloldalról érkezett. Fiatalon szocialista volt, azoknak is a szélén. A Zöldeken belül persze becsülték éles logikájáért, vitastílusáért, állhatatosságáért, korrupcióellenességéért. De voltak, akik stílusát akadékoskodásnak, kioktatásnak, tudálékosságnak érezték.

Nem csupán ez lett egyesek szemében kicsit fárasztó. A mondanivalójával sem feltétlenül tudtak azonosulni. Miközben a Zöldek a menekültválságban elsősorban a humánus segítségnyújtás fontosságát hangsúlyozták végig, ő arról szónokolt, hogy meg kell érteni azokat, akik szerint túl sok a bevándorló. Szerinte az emberek félelmeire kell reagálni, nem egy balos álomvilágban élni. Baloldali bírálóit szívesen nevezte ilyenkor álbaloldaliaknak. Azt mondta, joggal érzik úgy a kisemberek, hogy a bal már nem is reagál a gondjaikra. Ezért bírálta keményen a politikai iszlamizmust is. Ha a bevándorlókról vagy a terrorizmus veszélyéről volt szó, egyértelműen a szélsőjobboldaléhoz közeli álláspontot képviselt.

Az EU ügyében is kilógott a sorból. A Zöldekhez képest – akik az európai egység legelkötelezettebb hívei mindenütt Európában – ő inkább arról beszélt, hogy az unió elsősorban nagyvállalati érdekeket képvisel. S talán nem kellene – már csak a jóléti állam érdekében sem – teljesen feladni a nemzetállami kereteket. Eleve szívesen provokálta ilyen kiszólásokkal a közeget, ahonnan egyébként származott.

A pártpolitizálástól persze nem vonult vissza, inkább rögtön mozgalmat szervezett, amelyet szerényen maga köré, saját személyére épített. Miután a zöldpártiságból adódó terhektől, a politikai korrektségtől megszabadult, elkezdte körbeudvarolni a szélsőjobb szavazóit is. Szerinte a baloldal nem tud úgy nyerni, ha a jobboldaliakat lenézi – és sem megérteni nem képes őket, sem szóba állni velük.

Amikor arról beszélt, hogy ő a rend kérdésében valójában jobboldali, sokak szerint nem csak megértette a jobboldaliakat, maga is azzá vált. Ezt annyival intézte el a fővárosi konzervatív napilapnak nyilatkozva, hogy „jobboldali baloldaliként” határozta meg magát. Tény, hogy amikor a szokásos stílusában bírálta az Európai Uniót, a brüsszeli bürokratákat, a transzatlantizmust, a NATO-t vagy a kapitalizmust, nehéz volt megtalálni nála a határt a kétfajta rendszerkritika és az elitellenesség között.

Itt akkor álljunk meg egy pillanatra. Oszlassuk el az esetleges félreértést. Eddig esetleg azt hitték, hogy Schiffer Andrásról beszélünk? Nem. Peter Pilzről van szó, az osztrák Zöldek egykori alapítójáról.

Az őszi ausztriai választásokon Peter Pilznek komoly esélye van arra, hogy alig néhány hét alatt összehozott pártjával tabukat döntsön le. Az egykori trockista politikus egyszerre áll ki a nemzetállam és a jóléti állam mellett, továbbá bírálja a kapitalizmust, az iszlamizmust és az Európai Uniót. Nemrég került a könyvesboltokba politikai hitvallása, amit címe alapján elsőre sokan szélsőjobboldali műnek gondolhatnának: „Haza – felhívás az önvédelemre.” Pilz a hazaszeretetét azzal magyarázza, hogy Ausztriát olyan szekuláris köztársaságként, jóléti államként őrizné meg, amilyennek ma is ismerhetjük. A politikus szerint a multinacionális tőke, az európai bürokrácia, a neoliberális nyomásgyakorlás és az iszlamizmus egyaránt legyőzendő-elhárítandó veszélyek és kihívások.

Miután Pilz nem tudta teljességgel érvényesíteni akaratát az osztrák Zöldeken belül, nyáron kilépett, és két hét alatt összehozta saját pártját. A bécsi balliberális elit árulással vádolta, ugyanis egy újabb balos formáció a szocdemek sikerét és a Zöldek bejutását is veszélyeztetheti. A közvélemény-kutatások adatai szerint Peter Pilz pártja stabilan öt-hat százalékon áll, s ezzel akár expártját és a liberálisokat is megelőzve juthat be az osztrák parlamentbe.

A Peter Pilz Listája fehér alapon fekete betűkkel kommunikál a választóival. A párt egész vizuális megjelenése azt mutatja, itt olyanok gyűltek össze, akik felettébb kritikusak a modern digitális világgal szemben. Ehhez – és Peter Pilz nézeteihez is – a magyar politikában minden bizonnyal az LMP volt vezéralakja, Schiffer András áll a legközelebb. A két politikus habitusa, stílusa is hasonló. De összeállna-e vajon Magyarországon két hét alatt öt-hat százaléknyi szavazó egy ilyen ember és egy ilyen program mögött?

Csak egy kattintásra van attól, hogy ne maradjon le a Magyar Nemzet mérvadó híreiről!

IDE kattintva feliratkozhat hírlevelünkre, mi pedig napi két e-mailben elküldjük Önnek legfontosabb cikkeinket. (Ez a szolgáltatás ingyenes!)

Kiemelt

A horvátok győzelemmel jutottak ki a 2020-as foci Eb-re
Kedden a walesi-magyar mérkőzés győztese csoportmásodikként kijut a részben budapesti rendezésű Eb-re, döntetlen esetén viszont még a szlovákok is révbe érhetnek

Korrupciógyanú

De mit keresnek a szocialista csizmák a kispesti asztalon?
A nyilvánosságra hozott kép- és hangfelvételek alapján egy korrupciógyanús hálózat képe rajzolódik ki, amely foglyul ejtette a kispesti önkormányzatot és zsákmányként tekint a közpénzre.

Pozícióéhség

Felrúgják a régi egyezségeket
A kormánypárti polgármesterek igyekezete ellenére nehéznek ígérkezik a közös munka azokon a településeken, ahol a Fidesz–KDNP nem tudott többséget szerezni az önkormányzati választáson.

Aktuális

A kárpátaljai magyarok szovjet lágerekbe hurcolására emlékeztek Szolyván
Brenzovics László sajnálatosnak nevezte, hogy Ukrajnában máig nem sikerült hivatalosan rehabilitáltatni a szovjet terror ártatlan magyar áldozatait.

Fricz Tamás blogja

Borkai – még egyszer és utoljára
Borkai Zsolt néhány nappal ezelőtt – Fidesz-tagsága után – lemondott a polgármesteri pozíciójáról is. Engedjék meg nekem, kedves olvasók, hogy ezúttal nagyon röviden reagáljak erre.

Hirdetés

Vissza az oldal tetejére
Tisztelt olvasóink!
A Magyar Nemzet teljes archívumának feltöltése folyamatban van. Hamarosan az összes korábbi cikk elérhető lesz, addig szíves türelmüket kérjük.
a Magyar Nemzet szerkesztősége

A weboldalon sütiket használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. Részletes leírás …