Autóbemutatók a hőskorból: az Almává érett Trabant

Alma névre hallgat az új, hazai előállítású kisautó, amelyet a gyártó Pápa testvérek elsősorban fiatalok és vadászok számára hobbiautóként kívánnak forgalomba hozni – írta harminc évvel ezelőtt az Autó-Motor. Alább olvashatja a bemutatót, a végén pedig egy mai keretes írásban kitérünk arra, mi lett később a sorsa a Trabant-alapokra épülő, Fiat-motoros, 720 ezer forintos kabriónak.

Fotó: Autó-Motor archív

Egyelőre kézi módszerrel készülnek az üvegszál-erősítéses műanyag elemek
Fotó: Autó-Motor archív

Nem esett eléggé messze a fájától

Az alvázkeretbe felújított Trabant-váltó kerül (a szabadonfutót kiiktatják benne, továbbra is a kormányoszlopról is kapcsolható), ami mellé azonban nem a jól ismert kéthengeres, kétütemű motort szerelik, hanem egy közbetét beiktatásával egy négyütemű négyhengerest. Ezek a használt, de kulturált erőforrások Olaszországból érkeznek, ahol korábban Fiat 127-esekben, Unókban vagy Pandákban teljesítettek szolgálatot. Az utastérbe elsősorban Trabi-darabok kerülnek vissza, de kissé megszépítve, míg az üléskeretekre új kialakítású, kagylósított formájú és ízléses kárpit kerül. Szintén újak az ajtó- és egyéb kárpitok.

Trabi motortér, négyütemű Fiat erőforrással. A benzintartály a helyén maradt, de hőszigetelő burkolatot kapott 
Fotó: Autó-Motor archív

Alapvetően ismerős a Trabant 601-ből a műszerfal, ám abban az 1500-as Lada kiegészítő műszerei is felsorakoznak: a vízhőfokmérő és a benzinszintjelző. Kár keresni a jellegzetes, vékony NDK-kormánykereket, az Almában poliuretánhab borítású és sportos a volán. 

Annyira megbíznak a gyártók az átalakítás minőségében, hogy termékükre egyéves, illetve 10 000 kilométeres garanciát vállalnak,

míg a (zömében műanyag) karosszéria átrozsdásodása elleni garanciája hat évre szól. Az Alma ára 720 000 forint, amelyben az adótartalom meghaladja a 200 000 forintot; a gyártók ígérete szerint az ár legalább egy évig semmilyen körülmények között nem változik. Ha sikerül egy pénzintézettel megegyezni, akkor részletfizetésre is kapható lesz.

Keletnémet örökség a műszerfal, a kormányváltó és az alsó rakodópolc, csak néhány részlet változott
 Fotó: Autó-Motor archív

A sorozatgyártás elindításához már sok minden rendelkezésre áll. Ami a legfőbb a szakképzett munkaerő mellett, hogy a telephelyen egy kétezer négyzetméteres csarnok várja, hogy teteje alatt érjenek be az Almák. Átalakításra váró Trabantokban sincs hiány, s Olaszországból a motorutánpótlás is megoldható. Amire még szükség lenne, az egy kis pénz, hogy az egyelőre manufaktúra jellegű karosszériaelem-gyártás, illetve átépítés teljesen üzemszerűvé válhasson.

Tágas a csomagtér, de a pótkeréknek csak fektetve jut hely
Fotó: Autó-Motor archív

Mából visszanézve: a valóság közbeszólt

Végül a manufakturális léptékből sosem sikerült kilépni Biharkeresztesen, és a hazai piacon sem mutatkozott igény az Almára – a szocialista technikára épített kisipari megoldások helyett valódi nyugati autóra vágytak az emberek. Csak, hogy viszonyítani tudjuk az árakat, 1995-ben egy Fiat Cinquecento 985 ezer, egy alap Opel Corsa pedig 1,22 millió forintba került. Megpróbálták Görögországban is forgalmazni az Almát, ám állítólag épp a homologizáció költségei miatt került még szorultabb helyzetbe a cég. Végül elkerülhetetlen volt a csőd, a legtöbb forrás szerint összesen tucatnyi Almát sikerült legyártani – ebből legalább egy a VW-motoros Trabant 1.1-re épült. Utóbbi, és néhány további példány fennmaradt az utókornak, és hamar híre megy, ha nagy ritkán az egyik eladósorba kerül, hiszen a Pulihoz hasonlóan magyar járműtörténeti ritkaság.  

Sorozatrendszámú tesztpéldány a budapesti utcán, új korában. Néhány tulaj Irmscher alufelniket szerelt fel a dísztárcsás Trabi acélkerekek helyett 
Fotó: Boros Jenő