Bandura Ádám hároméves volt, amikor a szülei vásároltak egy egynapos fehér Škoda 120L autót. Az első tulajdonos csak átvette a debreceni Merkur-telepen a kocsit és másnap már gazdát is cserélt. Az így vásárolt Škoda 1999-ig volt a családnál. Amikor az eladására sor került, Ádámnak még két éve volt a jogosítvány megszerzéséig, így fel sem merült, hogy megmaradjon a fiúnak. Amikor meglett a jogsi, Ádám olyan baráti társasággal lógott, akikkel autóversenyekre is jártak. Mint mesélte, a Lada volt a kedvenc, mindenki olyat akart a csapatból, ő azonban inkább kötődött a Škodához. Mint mondta, nagyobb kihívásnak érzi a farosból egy komolyabb autót építeni. Elsősorban fehéret akart a családi emlékek miatt, de csak gyári fényezéssel és rozsdamentesen, továbbá fontos kitétel volt az ötfokozatú váltó is. Hosszabb keresésre számított, de végül még abban az évben, decemberben talált egyet Mezőkövesden. Elmentek, megnézték, megvette, hazavitték.