Emlékezés extrém módon – Versenyek a városi utcákon

Magyarországon a gépjármű-kereskedelem a nagy háborút követően élte első igazi virágkorát. A forgalom fellendülése és a technikai fejlődés következtében a motorsportok is egyre népszerűbbé váltak hazánkban. Számos autóklub alakult ezekben az években, amelyek rendszeresen szerveztek versenyeket. A Királyi Magyar Automobil Club (KMAC) védnöksége alatt, 1933-tól rendezték meg a kezdők versenyét, melyen a jelentősebb eredménnyel még nem rendelkező motor- és autóversenyzők mérhették össze tudásukat. A korszak sajátosságaként értelmezhető, hogy olykor még a motorsport is nemzeti és katonai jelleget öltött. Ennek egyik példája a Frontharcos túraút, amelyet 1934-től kezdve évente megrendeztek. A versenyek a nagy háborúban elesett hősöknek állítottak emléket, illetve azt a célt szolgálták, hogy próbára tegyék az autósok és motorosok állóképességét és harcedzettségét. A versenyzőknek egy 1200 kilométeres vagy azt meghaladó távot kellett teljesíteniük megállás nélkül, 24 óra leforgása alatt.

A második világháborút követően új korszak kezdődött az autósportban. A Király Magyar Automobil Club immár Köztársasági Magyar Automobil Club néven folytatta működését, de a futamok szervezéséből a Magyar Honvédelmi Sportszövetség (MHS) Motoros Klubja, illetve a Társadalmi Motoros Sportszövetség és a Magyar Szabadságharcos Szövetség is kivette a részét. Az új politikai vezetés a motorsportokat preferálta, míg az autósok inkább csak a motorkerékpár-versenyek betétfutamain nevezhettek. Ekkor a hosszabb túrautak helyett a kisebb, regionális versenyek kerültek előtérbe. Országszerte rendeztek úgynevezett háztömb körüli motorversenyt, amelyek nagy népszerűségnek örvendtek. (Forrás: mnl.gov.hu, Heves Megyei Levéltár)

Győrben is hagyománnyá vált

Sok írásos emlék nem maradt fenn a Győrött rendezett háztömb körüli motorkerékpár-versenyekről. Csak következtetni lehet rá, hogy az 1948–1958 közötti tíz évben rendszeresen a Dunántúl és a főváros legjobb versenyzői mérték össze tudásukat, ügyességüket. A versenyek résztvevői Győrből, Szombathelyről, Sopronból, Nagykanizsáról és Pápáról érkeztek, és 500-as, 350-es, 125-ös kategóriákban indultak.

Mosonmagyaróváron is szelték az utcákat

Még meg sem alakult Mosonmagyaróváron a Magyar Szabadságharcos Szövetség, amikor megrendezte az akkor még újdonságnak számító „tömegvonzó látványosságként” emlegetett háztömb körüli motorversenyt. 1948 nyarának elején a Mosonmagyaróvár című hetilap arról számolt be, hogy „Különös sporteseményt jelent Mosonmagyaróváron a vasárnapi háztömb körüli motorosverseny, amelyet motoros szakosztályának megalakulása előtt a helyi szabadságharcos szövetség rendez, az MSZHSZ győri szakosztályának vendégszereplésével”. Ezt egy kerékpárverseny előzte meg. A motorkerékpáros-verseny nyolcezer érdeklődő előtt zajlott le – derül ki a korabeli tudósításból.

A szövetség 1957-ben rendezett háztömb körüli gyorsasági motorversenyt, ahová az ország legjobbjait hívták meg. A MHS pedig 1958-ban Győrön kívül Sopronban, Csornán és Mosonmagyaróváron rendezett versenyt, hogy – mint akkoriban fogalmaztak – „a megye lakosságának, a motorsport híveinek, a motorsport iránti érdeklődését kielégíthesse” (Kisalföld, 1957. 11. 09.). Majd ezek a versenyek kerékpárversenyekké szelídültek. Háromévnyi szünet után, az MHS Vas Megyei Motoros Klubja Szombathelyen rendezett futamot 1962 júniusában. A meghívásos és területi bajnoki számokban csak győri, zalaegerszegi, kőszegi és szombathelyi versenyzők állhattak rajthoz.

Vas Népe, 1962. 06. 16.