Szóval ők így, együtt teremtik meg a csodát.
És ne tagadjuk: ebben a mai világban különösen ráfér mindannyiunkra egy önfeledt este, amikor három órán keresztül semmi más dolgunk nincs, mint hasfájásig röhögni.
Még egy apróság: rendhagyó volt a tegnapi előadás, ugyanis egy néző rosszul lett a második felvonás vége felé, vagy tíz percig állt minden, feszülten figyeltük, ahogy a mentők elviszik szegény hölgyet, ez alatt a tíz perc alatt a színészek „civilben” ott álltak a színpadon – Szabó Győző ült egy alsógatyában, dereka köré csavart törülközőben –, és azon töprengtem, innen hogyan lehet folytatni, hogy lehet visszazökkenni a négycsillagos londoni szálloda 648-as lakosztályába.
Nos, amit ez a társulat művelt a leállás után, ahogy ez a nyolc színművész visszavarázsolta magát és visszavarázsolt bennünket oda, a 648-as lakosztályba, mindez bebizonyította, hogy a tehetség nem ismer határokat.
Színházba mentünk. A Tháliába. Megnéztük a Miniszter félrelép című darabot. Volt egy önfeledt esténk végre.
Ezer hála és köszönet érte, tisztelt hölgyeim és uraim...





























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!