Farkas Imre (MSZP) elmondta, hogy száznál több módosító javaslat érkezett a törvényjavaslathoz. Kiemelte, hogy a családjogi törvény alapján vissza kell fizetni az ellátást, ha azt nem jogosult személy veszi igénybe. Szerinte ezzel egyet lehet érteni, de azzal már nem, hogy minden esetben vissza kelljen fizetni ezt az összeget, még akkor is, ha ezt valaki tévedésből vette fel. A szocialista képviselő javaslata szerint a jogalap nélkül felvett ellátás összegének legfeljebb 20 százalékát kellene visszafizetni.
Lanczendorfer Erzsébet (KDNP) felszólalásában feltette a kérdést: miért szükséges a szociális törvény lóhalálában végzett, 18. módosítása, ha jövőre átfogó szociális törvény megalkotására készül a kormány? Mint mondta, a KDNP azzal sem ért egyet, hogy fele annyi idős embert vesznek fel a bentlakásos intézménybe, mint amennyi jelentkezett. Az ellenzéki képviselő azt javasolta, hogy legyen fokozatos a munkahelyi kifizetőhelyeken a családtámogatási ellátások megszüntetése. (A törvényjavaslat értelmében a családtámogatási kifizetőhely valamennyi munkáltatónál megszűnik és átkerül a Magyar Államkincstárhoz).
Pósán László (Fidesz) antiszociális törvénynek nevezte a törvényjavaslatot, amely szavai szerint nem az emberek javát szolgálja. Feltette a kérdést: ha a családi pótlékot a jövőben a munkahelyeken keresztül nem lehet majd folyósítani, akkor az nem anomália-e, hogy a szakszervezeti tagdíjakat továbbra is be lehet szedni a munkahelyeken?
Bencsik János (szintén Fidesz) azt javasolta, hogy ne szűnjenek meg a támogató szolgálatok, hanem normatív támogatással lehessen továbbra is működtetni őket.
Mátrai Márta (Fidesz) arról beszélt, hogy a módosítások alapján 2008. január elsejétől lép életbe a bentlakásos intézménybe újonnan belépő idős korúak gondozási szükségletének megvizsgálása. Az idősotthoni szolgáltatások akkor vehetők majd igénybe, ha valóban jelentős óraszámban kell gondozni a jogosultat. Mátrai Márta javaslata szerint az előterjesztésből ki kellene hagyni azt a mondatot, amely szerint az idősotthoni ellátás napi négy órát meghaladó gondozási szükségletet igazoló szakvélemény alapján nyújtható.
Czomba Sándor (Fidesz) azt a módosító javaslatot ismertette, amely szerint a rendszeres szociális segély esetében 70-szeresről 40-szeresre, illetve 100-szorosról 70-szeresre csökkenne az igénylő vagyoni korlátja.
A képviselő példaként saját beregi választókerületét hozta fel, ahol közlése értelmében autó nélkül közlekedni is lehetetlen, így az sem várható el, hogy az igénylő munkát keressen és dolgozzon.
Béki Gabriella (SZDSZ) azt indítványozta, hogy a gyermekgondozási segélyben, vagy rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők is kaphassanak rendszeres szociális segélyt, amennyiben munkát akarnak vállalni, de például képzettségük, vagy lakóhelyük miatt nem tudnak.
Csizmár Gábor szociális és munkaügyi államtitkár támogatásáról biztosította a vagyonmérlegelés kapcsán tett pontosító módosító javaslatokat, ám hozzáfűzte: nem lehet megoldás, hogy ugyanannyi támogatást kapjon, akinek nyolc-tíz millió forintos vagyona van, mint az, akinek semmije nincs. Az államtitkár célnak nevezte, hogy a fiatalabb generációk támogassák idős szüleiket.
A tárca képviselője vitatkozott azzal a véleménnyel, hogy a kormányzat forrásokat akarna kivenni a szociális rendszerből. Elmondása szerint a költségvetési törvény tételesen mutatja, hogy 8,6 milliárd forint többletet juttatnak a rendszerbe. A családtámogatások kifizetése kapcsán kifejtette, hogy az új módszer nem rengeti meg a rendszert, mivel a források 70 százalékban jelenleg is a kincstárból érkeznek.
Az elnöklő Mandur László lezárta a részletes vitát, a módosító javaslatokról várhatóan következő ülésén határoz az Országgyűlés.
origo.hu
Szándékosan léphetett a szerelvény elé a mai vonatgázolás áldozata – részletek a tragédiáról
