A kulák áldozatok emléknapja alkalmából ünnepi megemlékezéseket tartottak szombaton Várpalotán, a Felsővárosi Helytörténeti Múzeumban 1956 és a magyar agrártársadalom címmel nyílt kiállítás, a Rózsakút utcában lerakták az ország első kulák emlékművének alapkövét.
Az emlékművet Várpalota önkormányzata, valamint a Történelmi Felsővárosért és Bátorkő Váráért Alapítvány állíttatja. A tervek szerint jövő év tavaszán egy monumentális, durván megmunkált alkotást emelnek, azt még nem tudni, hogy azt ki készíti el.
A meghurcolt kulákok emlékműve hozzájárulás a város, országunk, a magyarság megtartásához, felemelkedéséhez, gyarapításához – áll a jövő nemzedéke fiataljainak írt üzenetben, amelyet az alapkő mellett helyezett el Németh Árpád, Várpalota polgármestere. „A társadalom talán legszorgalmasabb, legtörekvőbb, legöntudatosabb részére is fente a fogát a vörös rém: a magyar gazdaréteget akarta megsemmisíteni, amelyet oroszul kuláknak neveztek el” – olvasta Szabó-Bátor Tamás önkormányzati képviselő az üzenet szövegét.
Elméletben a kuláknak legalább 25 hold földje volt, de a gyakorlatban a kommunista párt helyi vezetésére bízták, kit tekintenek kuláknak. A kulákokat különadókkal, megemelt és ismételt beszolgáltatási kötelezettséggel, folyamatosan pszichés és fizikai terrorral sanyargatták – mondta az ünnepségen Szabó-Bátor Tamás, aki kezdeményezője volt az emlékműállításnak. Az ünnepség végén a megjelentek fáklyákkal vonultak a város ’56-os emlékművéhez, ahol egyperces néma főhajtással emlékeztek a várpalotai bányákban raboskodottakra.
(MTI)
origo.hu
Hogy nem szakadt rá a plafon! – Kulja András legnagyobb hazugságai a tévévitából
