Ötpárti egyetértés a költségvetési hivatal felállításáról

Egyetértésre jutott az öt parlamenti párt képviselője arról, hogy a közpénzügyi szabályozást és ezen belül az Országgyűlés Költségvetési Hivatalának felállítását az alkotmányban rögzítik – mondta a tárgyalás után Veres János pénzügyminiszter a Parlamentben, ahol napirend előtt a demográfiai helyzetről, az egykulcsos adózás bevezetéséről, a népszavazásokról, Apor Vilmos püspök boldoggá avatásáról, valamint a Magyar Tudomány Napjáról beszéltek a képviselők.• A nyugdíjtörvény és a gyorshajtók kérdése a honatyák előtt 

„A költségvetési hivatalnak a jelenlegi elképzelések szerint nem lesz vétójoga, így nem csorbítja a parlamenti képviselők jelenlegi jogosítványát, tehát a költségvetésben fennmarad az 1990 óta érvényes gyakorlat, az elfogadáshoz szükséges feles többség” – jelentette ki a pénzügyminiszter. Hozzátette: a hivatal vezetőjét az Országgyűlés kétharmados többséggel választja majd.

Veres János elmondta: alapvető kérdésekben nincs véleménykülönbség, csak szövegezési pontosítások hangzottak el, az önkormányzatok adósságkereteinek szabályozásáról még további egyeztetés szükséges. A közpénzügyi szabályozásról szóló törvény tárgyalását várhatóan még az idén el lehet kezdeni, de az érdemi vita és a zárószavazás a jövő évi tavaszi ülésszakon várható – mondta a pénzügyminiszter.

Napirend előtt

Török Zsolt (MSZP) hangsúlyozta: nemzeti népesedéspolitikára van szükség, hogy az aggasztó demográfiai mutatók kedvezőbb képet mutathassanak. Mint kiemelte, 2007 első nyolc hónapjában kevesebb gyermek született és több lakos halt meg, mint az előző év azonos időszakában. Elmondta ugyanakkor, hogy a kormány több olyan intézkedést hozott, amely hozzájárulhat a születésszám növeléséhez. Példaként említette többek között a családi pótlék és a szociálpolitikai kedvezmény folyamatos emelését, a rászorulóknak juttatott ingyenes tankönyvet, valamint a kedvezményes étkeztetés biztosítását.

Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára válaszában közölte: a kormány alapvető feladata a családok létbiztonságának megőrzése. Fontosnak nevezte, hogy kiszámítható családtámogatási rendszer működjön.

Herényi Károly (MDF) arról beszélt, hogy az MDF egyedüli parlamenti pártként áll ki az egykulcsos adózás bevezetése mellett. Hozzátette: az SZDSZ csak kampányfogásnak használta az egykulcsos adó bevezetését, kormányra kerülve „nagy hallgatásba burkolózik”, amikor lépnie kellene. Mint mondta, a volt szocialista országok zöme bevezette az egykulcsos adót, ami nagy gazdaságösztönző hatással bírt ezekben az országokban.

Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium államtitkára reagálásában kitért arra, hogy az egykulcsos adórendszert bevezető államok adórendszerét akkor lehet összehasonlítani a magyar szisztémával, ha összehasonlítják többek között az országok szociális ellátórendszerét, valamint egészségügyét is.

Geberle Erzsébet (SZDSZ) közölte: pártja nemet mond a – mint fogalmazott – „populista népszavazás 2008” gyűjtőnevű kezdeményezésekre. Kiemelte: pártja szerint a Fidesz népszavazási kérdései mögött „vad populizmus” bujkál. Hozzátette: a referendum intézménye nem arra való, hogy a parlamentáris demokráciában az Országgyűlés a maga felelősségét a választópolgárokra hárítsa.

Semjén Zsolt (KDNP) Apor Vilmos püspök életéről, mártírhaláláról beszélt annak kapcsán, hogy II. János Pál pápa tíz évvel ezelőtt avatta boldoggá a püspököt. A frakcióvezető elmondta, hogy Apor Vilmost 23 évesen szentelték pappá, majd 1941-ben került a Győri Egyházmegye élére. A püspök 1944-től egyre több menekültet bújtatott a nyilas üldözés elől. 1944. március 30-án egy orosz tiszt sebesítette meg, majd háromnapi szenvedés után meghalt.

Arató Gergely oktatási államtitkár reagálásában hangsúlyozta: egy olyan, tiszteletre méltó egyházi férfiról emlékezett meg az ellenzéki képviselő, aki tanulsággal szolgálhat minden ember számára.

Pálinkás József (Fidesz) a november 3-án tartott Magyar Tudomány Napjáról emlékezett meg. Feltette a kérdést: megtesz-e mindent a parlament azért, hogy a magyar tudomány növelhesse elismertségét a világban. Arató Gergely válaszában közölte: a tudomány napjának egyik legfontosabb kérdése, miként lehet biztosítani a megfelelő tudósutánpótlást.

A nyugdíjtörvény módosítása

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosítását elsődlegesen a résznyugdíj és a nyugdíjminimum 2009 utáni megtartása, az előrehozott nyugdíj alsó korhatárának korrekciója, a csökkentett, előre hozott nyugdíj szabályainak változtatása és az Alkotmánybíróság egy júniusi határozata indokolja. Erről Csizmár Gábor, a szociális és munkaügyi tárca államtitkára beszélt az előterjesztés expozéjában.

Az államtitkár emlékeztetett arra, a korábbi szabályok szerint 2009-ben megszűnne a résznyugdíj és a nyugdíjminimum, de most úgy látják, mindkét intézményt fenn kell tartani. Csizmár Gábor hozzátette: a javaslat a 2009 és 2013 közötti időszakra korrigálja a férfiak előre hozott öregséginyugdíj-jogosultságának alsó korhatárát, vagyis megtartja a jelenlegi 60 évet.

(mti)