Veres János elmondta, hogy az amerikai másodlagos jelzálogpiaci válság világszerte megnehezítette a hitelfelvételt. A válság áttételesen érinti Magyarországot is a hazai bankok anyabankjainak bizonytalanabb helyzetén keresztül. A kormány ilyen körülmények között nem akart olyan helyzetet teremteni, hogy szabályváltozásra hivatkozva egyes bankok esetleg csökkentsék hitelezési tevékenységüket – mondta a pénzügyminiszter.
A Magyar Bankszövetség korábban kifejtette, hogy súlyosan sérelmesnek tartaná a bankszektor szempontjából, ha a társaságiadó-törvénynek a kockázati céltartalékképzéssel kapcsolatos módosítását elfogadná a parlament. Az intézkedés adóhatása a bankszövetség szerint a 2006. évi mérlegadatok alapján 17-18 milliárd forint lett volna (a képzett céltartalék és értékvesztés-változás 2006-ban 85,3 milliárd forint volt a bankoknál és a takarékszövetkezeteknél).
A nemzetközi gyakorlat ebből a szempontból eltérő, van, ahol az adóalapot a céltartalékképzés előtt és van, ahol azt követően képzik, bár a bankszövetség felmérése szerint az országok többségében az első megoldást alkalmazzák. Számos szakember nem lát problémát abban, hogy a céltartalékképzés nem az adózás előtti, hanem az adózás utáni jövedelemből történjen.
Ugyanakkor például Urbán László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese kifogásolta, hogy a tervezet szerint olyan átmeneti szabályok lettek volna, amelyek alapján lett volna egy év, amelyben duplán adóztak volna a bankok a céltartalék után.
(mti)
