Tovább csökkentené az unió a mezőgazdasági támogatásokat?

Az új EU-tagországok már csatlakozásuk után nehéz helyzetbe kerültek, mert csak töredékét kapták meg azoknak a támogatásoknak, amelyekre számítottak – szögezte le Jakab István fideszes országgyűlési képviselő, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke brüsszeli sajtótájékoztatóján.

Kidolgozatlannak tűnik az Európai Bizottság kedden bejelentett mezőgazdasági reformjavaslat-csomagja, olyan lépéssorozatnak, amely ismét a jó pozícióban lévő európai uniós tagállamok gazdálkodói számára nyújt kedvezményeket – értékelte a tervet Jakab István fideszes országgyűlési képviselő, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke.

Glattfelder Béla, a párt európai parlamenti képviselője ugyanott hozzátette: az intézkedések abba az irányba mutatnak, hogy 2013 után jelentős mértékben tovább csökkentsék a mezőgazdasági támogatásokat, márpedig ez Magyarországnak nem lehet érdeke.

Jakab István leszögezte: a reform uniós viszonylatban Magyarország számára mindig olyan változtatást jelentett, amelyben elvontak valamit. Mint mondta, az új EU-tagországok már csatlakozásuk után nehéz helyzetbe kerültek, mert csak töredékét kapták meg azoknak a támogatásoknak, amelyekre számítottak.

A mostani változás ráadásul úgy következik be, hogy Magyarország gazdasági értelemben még gyakorlatilag nem tudta kellőképpen stabilizálni helyzetét, agrárgazdaságát pedig uniós szintre emelni. Miközben az unióban stabilitást ígértek, számos reformintézkedés (cukorreform, borreform, az intervenció felszámolása) a biztonság elvonását jelenti – vélte a politikus. Kifogásolta, hogy az uniós politikában az a törekvés érzékelhető, hogyan lehet a feleslegeket kezelni, miközben már arról van szó, hogy élelmiszeralapanyag-termelésben hiány keletkezik.

Mint mondta, a csomagban nem tapasztaltak törekvést a termelés bővítésére, a most csatlakozott országok felzárkóztatására. Nem tartalmaznak a javaslatok az unión kívül tenyésztett élőállatok körülményeit meghatározó elképzelést sem, miközben az uniós tenyésztőktől szigorú állattartási előírásokat követelnek meg, ami 20-30 százalékkal növeli költségeiket. Glattfelder Béla kifejtette: a javaslatok központi eleme a támogatások, közvetlen kifizetések csökkentése több módon. Egyik mód, hogy a támogatások keretének egy részét a vidékfejlesztési célokra irányítják át, „ahol pedig úgy kell tekintenünk rá, hogy hosszabb távon már nem lesz” – ez ráadásul a jelek szerint az új tagországokra is vonatkozna, amit viszont a csatlakozási szerződés is egyértelműen kizár.

Másik elem a támogatásokra vonatkozó plafon bevezetése, az eddigi küszöb csökkentése – mivel a magyar mezőgazdaság rendkívüli módon koncentrált, Glattfelder szerint ez arányaiban Magyarországot sújtja a legjobban. A képviselő szerint abban az évben, amikor a magyar kifizetések elérik a 100 százalékot, a 370 hektárt meghaladó nagyságú gazdaságok esetében az új elvonások érvényesülni fognak – eközben a gabona több mint 50 százalékát ezer hektárosnál is nagyobb gazdaságokban termesztik. Jó irány, hogy Brüsszelben több támogatást akarnak adni a kisebbeknek, de nem jó hír, hogy a bizottság ezt úgy akarja megvalósítani, hogy a nagyobbaktól elvesz – mondta az EP-képviselő.

(MTI)