„Látható egység”: vasárnap ér véget az ökumenikus imahét

Véget ér Magyarország összes egyházközségében az ökumenikus imahét, amely idén ünnepelte a századik évfordulóját. Ennek során római katolikus, ortodox, anglikán, református, evangélikus, metodista és baptista gyülekezetek tartottak közös imádságokat az egyházközségekben.

MNO
2008. 01. 27. 10:27
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

-Az imahetet Spencer Jones és Paul Wattson anglikán lelkészek kezdeményeztek. A keresztények egységét célzó eseménysorozatot 1908-ban a New York állambeli Graymoorban hirdették meg – mondta Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető tanára, a Katolikus Püspöki Konferencia Ökumenikus Bizottságának tagja. A vasárnap véget érő imahetet általában január 18-a és január 25-e közötti időszakra teszik, előbbi Péter apostol római székfoglalásához kapcsolódik, utóbbi Pál apostol megtérésének ünnepe. Az évek során kialakult hagyomány szerint viszont – előnyben részesítve a vasárnapot – a „pálforduló” előtti vasárnap nyitják a meg az imahetet, és a világ minden táján vasárnaptól a következő vasárnapig tart a rendezvény.

-Az ökumenikus imahét célja az egyházak „látható egységének” elérése. Ennek érdekében azért imádkoznak, hogy az egyházak egyre közelebb kerüljenek egymáshoz teológiai felfogásukban, az igazságról és a szeretetről alkotott véleményükben, mert az imádság mindenkit összeköt Jézus Krisztusban – közölte Kránitz Mihály. Ismertetése szerint az ökumenikus imahetek alapgondolata Jézusnak az utolsó vacsorán elhangzott beszéde, mely szerint a keresztények mindnyájan legyenek egységesek bármilyen körülmények között. Az imahét százéves történetének nagy eredménye, hogy a felekezetközi dialógus spirituális szinten kezdődött, tehát az együttes imádkozás volt előtérben, de ma már a teológiai alapelvek szintjén is közeledtek egymáshoz az álláspontok – fogalmazott. A katolikus egyházi vezetés kezdetben nem állt a keresztény egységtörekvés, a „pánkereszténység” mellé, olyannyira, hogy 1928-ban a pápa körlevélben tiltotta a híveknek az ehhez való csatlakozást.

Az ökumenizmus katolikus megítélésében a változás Paul Couturier lyoni egyházmegyés pap nevéhez fűződik, aki 1937-ben cikkekben fogalmazta meg, hogy Krisztus Földre jövetele is megköveteli az egységet, és a szeretet lényege is ezt feltételezi. Az igazi áttörés katolikus részről a II. vatikáni zsinat (1962-1965) után következett be, amikor egyik céljukként a többi egyház felé való nyitást nevezték meg, mert az ökumenizmus a Szentlélektől van. Ezzel elhárult az akadály a katolikusok részvétele elől az ökumenikus imahéten. További eredmény volt, hogy II. János Pál pápa 1995-ben enciklikájában visszafordíthatatlannak minősítette az ökumenikus mozgalom melletti katolikus elkötelezettséget.


(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.