„Látható egység”: vasárnap ér véget az ökumenikus imahét

Véget ér Magyarország összes egyházközségében az ökumenikus imahét, amely idén ünnepelte a századik évfordulóját. Ennek során római katolikus, ortodox, anglikán, református, evangélikus, metodista és baptista gyülekezetek tartottak közös imádságokat az egyházközségekben.

MNO
2008. 01. 27. 10:27
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

-Az imahetet Spencer Jones és Paul Wattson anglikán lelkészek kezdeményeztek. A keresztények egységét célzó eseménysorozatot 1908-ban a New York állambeli Graymoorban hirdették meg – mondta Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető tanára, a Katolikus Püspöki Konferencia Ökumenikus Bizottságának tagja. A vasárnap véget érő imahetet általában január 18-a és január 25-e közötti időszakra teszik, előbbi Péter apostol római székfoglalásához kapcsolódik, utóbbi Pál apostol megtérésének ünnepe. Az évek során kialakult hagyomány szerint viszont – előnyben részesítve a vasárnapot – a „pálforduló” előtti vasárnap nyitják a meg az imahetet, és a világ minden táján vasárnaptól a következő vasárnapig tart a rendezvény.

-Az ökumenikus imahét célja az egyházak „látható egységének” elérése. Ennek érdekében azért imádkoznak, hogy az egyházak egyre közelebb kerüljenek egymáshoz teológiai felfogásukban, az igazságról és a szeretetről alkotott véleményükben, mert az imádság mindenkit összeköt Jézus Krisztusban – közölte Kránitz Mihály. Ismertetése szerint az ökumenikus imahetek alapgondolata Jézusnak az utolsó vacsorán elhangzott beszéde, mely szerint a keresztények mindnyájan legyenek egységesek bármilyen körülmények között. Az imahét százéves történetének nagy eredménye, hogy a felekezetközi dialógus spirituális szinten kezdődött, tehát az együttes imádkozás volt előtérben, de ma már a teológiai alapelvek szintjén is közeledtek egymáshoz az álláspontok – fogalmazott. A katolikus egyházi vezetés kezdetben nem állt a keresztény egységtörekvés, a „pánkereszténység” mellé, olyannyira, hogy 1928-ban a pápa körlevélben tiltotta a híveknek az ehhez való csatlakozást.

Az ökumenizmus katolikus megítélésében a változás Paul Couturier lyoni egyházmegyés pap nevéhez fűződik, aki 1937-ben cikkekben fogalmazta meg, hogy Krisztus Földre jövetele is megköveteli az egységet, és a szeretet lényege is ezt feltételezi. Az igazi áttörés katolikus részről a II. vatikáni zsinat (1962-1965) után következett be, amikor egyik céljukként a többi egyház felé való nyitást nevezték meg, mert az ökumenizmus a Szentlélektől van. Ezzel elhárult az akadály a katolikusok részvétele elől az ökumenikus imahéten. További eredmény volt, hogy II. János Pál pápa 1995-ben enciklikájában visszafordíthatatlannak minősítette az ökumenikus mozgalom melletti katolikus elkötelezettséget.


(MTI)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.