A szabad demokraták utolsó óráikat töltik a kormányban

Az SZDSZ szerdán tölti utolsó napját a kormányban, miniszterei és államtitkárai a szerdai kormányülésen vesznek részt utoljára. Csütörtökön már nem tagja a kormánykoalíciónak az SZDSZ, miután a liberális párt április 27-ei rendkívüli küldöttgyűlésén így határozott.

MNO
2008. 04. 30. 6:19
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szabad demokraták legfőbb döntéshozó fóruma múlt vasárnap 84 százalékos többséggel hozta meg döntését. A koalícióból való kilépésnek az volt az előzménye, hogy március végén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök április 30-i hatállyal felmentette tisztségéből Horváth Ágnes egészségügyi minisztert, amit a liberális párt a reformok feladásaként, a két párt közötti együttműködés felmondásaként értékelt. Az SZDSZ parlamenti frakciója még aznap arra kérte a párt ügyvivő testületét, döntsön arról, hogy a párt minisztereit és államtitkárait április 30-i hatállyal hívják vissza a kormányból. Az ügyvivő testület ezt a döntést egyhangúlag hozta meg. A testület ezzel párhuzamosan azt javasolta a párt országos tanácsának, hívja össze a koalícióból való kilépésről döntő küldöttgyűlést. Múlt vasárnapi tanácskozásán az SZDSZ küldöttei 434 igen, 53 nem szavazattal és 32 tartózkodással döntöttek a koalícióból való kilépésről.

A döntés azt eredményezi, hogy május 1-jétől csak az MSZP alkotja a kormányt, ami a jövőben kisebbségi kormányként működik. Ez azt jelenti, hogy a kormány mögött elméletileg nem áll ötven százalék plusz egy főnyi, a kormányt támogató parlamenti többség. A 386 fős magyar parlament esetében ez jelenleg 194 képviselőt jelent. Azzal, hogy a tisztázatlan jogi helyzetű SZDSZ kilép a koalícióból, a jelenlegi 210 fős kormánytöbbség megszűnik: az MSZP-nek 190 országgyűlési képviselője van, de Horn Gyula és Toller László, valamint Csákabonyi Balázs és Szántó János betegsége miatt ténylegesen 186 szocialista képviselő van az Országgyűlésben.

Az MTI-nek korábban ezzel kapcsolatban nyilatkozó Lövétei István alkotmányjogász úgy fogalmazott: az „igazi” kisebbségi kormányzás olyan parlamenti demokráciákra igaz, ahol nem ennyire kétpólusú a politikai összetétel; az „igazi kisebbségi kormányzás feltétele az kellene hogy legyen, hogy a kormány és a legnagyobb ellenzéki párt esetileg megállapodik”, vagyis egyes törvényi szavazásoknál az ellenzék támogatja a kormány javaslatait. A kisebbségi kormányzás az Országgyűlés működésében eddig még nem alkalmazott megoldásokhoz vezethet. Így például tíz bizottságban az ellenzék kerülne többségbe, változna a vezérszónokok felszólalási sorrendje, időkeretes tárgyalásnál a kormánypárti időkeret kizárólag az MSZP-t illetné meg, emelkedhet az Országgyűlés által visszautasított interpellációk száma, több feladat hárulhat a házelnökre, valamint elképzelhető, hogy vissza kell térni ahhoz: a napirendet gombnyomással szavazzák meg. A bizottsági helyeket ugyanakkor várhatóan nem kellene újraosztani.

Forrás: MTI

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.