AB: nem oszlathatók föl a spontán, békés tüntetések

Az Alkotmánybíróság (AB) kedden megsemmisítette a gyülekezési törvény azon passzusát, amelynek alapján a rendőrség mérlegelés nélkül köteles volt feloszlatni a bejelentéshez kötött rendezvényt, ha azt bejelentés nélkül vagy a bejelentett időponttól, helyszíntől, útvonaltól, céltól, illetve napirendtől eltérően tartják meg – olvasható a testület keddi határozatában, amelynek kivonatát az MTI-hez is eljuttatták. Balog Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője nyilatkozatban üdvözölte az AB döntését, valamint közölte, hogy az ellenzéki párt továbbra is ragaszkodik a 2006. szeptember-októberi események független, valódi kivizsgálásához.

MNO
2008. 05. 27. 15:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az AB által kedden elbírált indítványok egy része a törvény egészével szemben fogalmazott meg alkotmányossági kifogásokat, másik része a bejelentési kötelezettségre, illetve a rendezvények feloszlatására vonatkozó szabályokat kifogásolta.

Az AB megállapítása szerint a gyülekezési jogról szóló törvény alkalmazásakor a bejelentési kötelezettség a közterületen tartandó, szervezett rendezvényekre vonatkozik. Önmagában a késedelmes bejelentésre hivatkozva viszont nem tiltható meg azoknak a békés rendezvényeknek a megtartása, amelyek nem jelenthetők be három nappal a tervezett rendezvény időpontja előtt – foglalt állást a bírói testület.

Az AB határozata szerint a gyülekezési jog kiterjed az előzetesen szervezett rendezvényekre, közöttük az olyan békés rendezvények megtartására, amelyekre a gyülekezésre okot adó esemény miatt csak rövid időn belül kerülhet sor. A gyülekezési jog kiterjed az előzetes szervezés nélküli gyűlésekre is. A határozat indoklásában az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a békés gyülekezés szabadsága a vélemények, álláspontok együttes megjelenítését szolgálja. Nem minősül gyülekezésnek a közterület korlátlan idejű igénybevétele, illetve a nem közös véleménynyilvánításra irányuló rendezvény.

A testület szerint a bejelentési kötelezettség a gyülekezési jog alkotmányos korlátjának minősül; a keddi határozat értelmében a bejelentési kötelezettség a törvény hatálya alá tartozó valamennyi közterületi rendezvényre vonatkozik. Kivételt képeznek a spontán gyűlések, amelyek esetében lehetetlen az előzetes bejelentés megkövetelése az AB szerint.

Mint írták, „a mások alapvető jogait sértő, illetve közvetlenül veszélyeztető, törvényellenes gyűlésekkel szembeni fellépéshez a törvények megfelelő kereteket biztosítanak”. Hozzátették: a nem békés rendezvényeket, gyűléseket a gyülekezési jogról szóló törvény alapján fel kell oszlatni, a rendőri intézkedés ellen szegülőkkel szemben pedig a rendőrségi törvény felhatalmazása alapján kényszerítő eszközöket alkalmazhat a rendőrség. A jogellenes magatartást tanúsító tömeg ellen tömegoszlatási eszközöket vethet be a rendőrség.

A gyülekezési jog kiterjedésére és a késedelmes bejelentésre vonatkozó határozatot a testület egyhangúlag fogadta el, a gyülekezési törvény megsemmisítésére vonatkozó határozathoz azonban Bihari Mihály, Bragyova András, Holló András és Kiss László alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.