Dobrev-korszak: újabb apró trükk?

Extrém helyzet: a miniszterelnök felesége, aki semmiféle közéleti funkciót nem tölt be, előadást tart az egyetemen, megkérdőjelezve a gyes időtartamát, melynek nyomán rövidesen már a szakminiszter is ugyanerről beszél. Felmérések szerint a magyar társadalom ezt nem így gondolja. „Árnyaltabban látja” a képet Vekerdy Tamás, trükköket gyanít Soltész Miklós.

2008. 06. 19. 7:53
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A nemi szerepekről beszélt, megszorítás lesz belőle: különös fordulatot vettek az események ezt követően, hogy Dobrev Klára, a miniszterelnök felesége megtartotta előadását a Corvinus Egyetemen. Gyurcsány Ferenc felesége többek között Norvégiát citálta elő példaként, ahol a „hihetetlen fejlődés” két titka szerinte a kőolaj és az emberi erőforrás maximális kihasználása. Gyurcsány felesége az előadásában a gyes és a magyarok általa vélt hímsoviniszta szemlélete elleni kirohanásai során többek között azzal érvelt: egy nő akkor érzi magát biztonságban, ha meg tudja teremteni az egzisztenciáját. A dolgozó nők igényei ellátása miatt pedig bölcsőde kell – érvelt Gyurcsány felsége. Dobrev kitért a részmunkaidőben foglalkoztatott nők igen alacsony, 6 százalékot sem elérő arányára.

Dobrev „áprilisi téziseihez” rövidesen, május 1-jei, a Népszabadságnak adott nyilatkozatában csatlakozott Gyurcsány Ferenc is: „Gyesen van 170 ezer anya. (...) Mi pedig tudjuk, hogy amikor pici a gyerek, akkor nehezebb elmenni mellőle, rendezzük át már ezt a három évig egyforma gyest, kapjon mindenki az elején többet, később arányosan kevesebbet, de akkor mehessen dolgozni, anélkül, hogy hazudnia kellene” – így Gyurcsány, akit hosszabb ideje feltűnően kínoz a „hazugságbeszéd–igaz beszéd” paradoxona.

Ahhoz, hogy valóban szabadon dönthessenek az édesanyák, az is szükséges, hogy gyermeküket biztonságos környezetben tudják elhelyezni napközben, ezért a kormány kiemelt kérdésként kezeli a bölcsődei, óvodai fejlesztéseket – a Gyurcsányné szavaival kísértetiesen egybeeső megfogalmazás már Budai Bernadetté. A kormányszóvivő úgy fogalmazott: Magyarországon a legalacsonyabb a kisgyermeket nevelő, fiatal foglalkoztatott nők aránya, és azáltal, hogy a gyermekes anyák hosszú ideig maradnak otthon, egyre nehezebben tudnak újra munkába állni. A szóvivő hiányolta a Fidesz gyessel kapcsolatos javaslatait.

Soltész: Csak óvodából 250-et zártak be

A hetedik évébe lépett szocialista kormányzás időszakában Magyarországon a nők 6 százaléka dolgozik részmunkaidőben, szemben az európai uniós 30 százalékos átlaggal. Ne rajtunk kérje számon Budai Bernadett, hogy nekünk mi a programunk, hanem vegyék számba, hogy ők mit nem tettek meg – így reagált erre a lapunk által megkeresett Soltész Miklós.

Nem is kérdés, hogy a gyermekvállalás és -nevelés kérdésével foglalkozni kell, ám ennek csak akkor van értelme, ha hiteles gazdaságpolitikai programot indít el a magyar kormányzat. Amíg ez meg nem valósul, semelyik vállalkozóval vagy céggel nem lehet kapcsolatot teremteni a részmunkaidős foglalkoztatás feltételeinek megtárgyalása, az ezzel kapcsolatos gazdasági ösztönzések egyeztetése céljából. Ugyanis amíg nincs hiteles gazdasági program, amíg nem indul be újra a magyar gazdaság, mindazok a dolgok, amikről beszélnek, hogy bővítik az óvodát vagy a bölcsődei hálózatot, csak pusztába kiáltott szó. Lehet, hogy építenek ilyen intézményt, csak éppen nem adnak a fenntartásra pénzt az önkormányzatoknak, s ugyanoda kerülünk újra, ahova most került az ország: csak óvodából 250-et zártak be – fejtette ki a parlament ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának alelnöke.

Dobrev Klára vetette fel eredetileg, hogy a „panelba szorult” édesanyáknak milyen katasztrofális a helyzetük. Érdekes kérdés, hogy egyáltalán honnan „tud” erről a tágas Apró-villa lakójaként, másrészt hogy ha ez létező probléma, miért nem segítik azokat a programokat, melyeknek a célja, hogy a lakótelepeken minél több közösségi teret teremtsenek – vetette föl a kérdést Soltész. Hozzátette: ezek jó lehetőségek lennének, hogy a gyereknevelésbe esetleg belefásult édesanyák számára némi feloldást jelentsenek. Meg kellene erősíteni például a lakótelepeken található kultúrházakat – érvelt. Érthetetlen, miért nem folytatják a polgári kormányzat által megkezdett programot, a szociális minisztérium és a Máltai Szeretetszolgálat között meglévő szerződést. Olyan új lakótelepi játszótereket kezdtünk építeni – ezekből sajnos csak kettő valósult meg, és újakat az MSZP–SZDSZ-kormány részéről azóta sem létesítettek –, ahol mind a gyerekekkel, mind az édesanyákkal foglalkoznak. Ezek a helyek nemcsak játszótérként működnek, ilyen a békásmegyeri példa, ahol szociális munkások is segítik a kis közösségek kialakulását.

A feleség javasol, a kancellária megrendel, Szűcs Erika változtat?

Soltész érdekesnek vélte, hogy Gyurcsány Ferenc felesége tartott egy előadást a Corvinus Egyetemen, fölvetve a gyes időszakának lerövidítését, és ezt követően rendelt meg a Miniszterelnöki Hivatal egy felmérést, hogy mit szólnak ehhez az emberek. A parlament tavaszi ülésszakának utolsó ülésnapján már Szűcs Erika szociális miniszter is úgy fogalmazott Selmeczi Gabriella interpellációs kérdésére válaszolva, hogy nem tartják a legjobb formának a gyes és a gyed jelenlegi állapotát – vázolta az események felgyorsulását Soltész.

Hozzáfűzte: figyelemre méltóak a Medián felmérésének eredményei, melyek szerint az emberek 87 százaléka úgy gondolja, hogy igenis lehetőségeket kell adni az édesanyáknak arra, hogy a gyermeket hároméves koráig neveljék.

A Fidesz–KDNP politikáját ismertetve Soltész rámutatott: az abnormálissá vált demográfiai helyzetben „már annak is örülni kell, ha a második gyermek is megszületik a családokban. Első lépésben tehát arra kell majd koncentrálni, hogy a második gyermek születését támogassuk”.

Egy újabb trükk

Gyurcsány Ferenc elhíresült beszédében emlegette a „trükkök százait” – emlékeztetett. Egy ilyen trükk a gyes-, gyedtémában: az az édesanya, aki adott számú hónapot már ledolgozott a gyermekszülés előtt, jogosult a gyedre. Ez az összeg jóval magasabb, mint a gyes. A gyed viszont csak két évig tart. A jelenlegi helyzetben a két év gyed után még egy év gyesre is elmehet az édesanya. Mélyen hallgat viszont a kormányzat arról, hogy az új struktúrában mi történne azzal az évi 40-45 ezer édesanyával, akiknek az első két év után megszűnt a gyed: továbbra is megkapják-e az egyéves gyest? Azért hallgatnak erről, mert ez egy olyan „apró trükk”, amivel milliárdokat vehetnek ki a rendszerből. Amikor a jelenlegi kormányzat „reformokban” gondolkodik, az utóbbi öt évben azt mutatta, hogy pénzelvonás, megszorítás következik, a támogatási rendszer megszorítása.

A Fidesz–KDNP tárgyalásokat kezdeményez és egyezséget szeretne kötni a fiatalokkal, családokkal foglalkozó egyesületekkel. Célunk, hogy kiszámítható családpolitika érvényesüljön a gyermekvállalásban, hogy hosszú távon tervezhessenek a fiatal házasok – fejtette ki a képviselő.

Vekerdy: A legjobb az anya mellett, ha van mód erre

Személyes véleményem változatlanul az, hogy jónak tartom: ha egy anyának erre módja van, az első 3 évet, kistestvér születése esetén még többet töltsön a gyerekek mellett – nyilatkozta az MNO-nak Vekerdy Tamás pszichológus.

A XX. század első negyedében-felében kitűnő vizsgálatok mutatták ki azt, hogy a gyerek számára rendkívül jó és fontos, ha az első három évét az anyjával tölti el – folytatta a gyermekpszichológia területén is elismert viselkedéskutató. Hozzátette: Akkoriban még a harmadik életév volt az, különösen ennek az életévnek a vége, amikor a dackorszak, az „én-mondás”, tehát az elszakadás és ottmaradás problémája beköszöntött. A század második felében az akcelerációval egy időben azt a megfigyelést tették, hogy ez az életkor a 2,5-2-re csökkent. Tehát a dackorszak a második életévben, az „én-mondás” a második életév végén jelenik meg: felgyorsulást tapasztalhatunk.

Jó lenne, és támogatnám azt is, ha az óvodáskorban a gyermek csak a délelőttöt töltené az intézményben. Ám találkoztam olyan jelenséggel is, mint a magyarországi Waldorf-óvodák, melyek azt hirdetik, hogy „a gyerek érdekében” csak délelőtt működnek, és nem akarnak napközit biztosítani. Ha kimegyünk Németországba, a Waldorf őshazájába, ott azt látjuk, hogy természetesen van napközi! Nem élhet a világon kívül semmilyen mozgalom vagy elszánás. Jó lenne, ha haza tudna jönni délután a gyermek akár az iskolából is. Csakhogy ez, világszerte így van, nem lehetséges – így hát azon kellene gondolkodnunk, hogy milyen legyen délután az intézményben töltött idő. Hát semmiképpen nem olyan, mint a magyar napközik nagy része. Az óvodák ebből a szempontból jobb helyzetben vannak – fejtette ki Vekerdy.

Nemzeti összefogás kell

Erre jön viszont egy harmadik szempont, az anyáé. Világszerte vizsgálatok mutatják: míg százötven-százhetven éve még nagycsaládok éltek együtt, ma a gyermekükkel kettesben maradó anyák (ilyen a „zöld özvegy”-jelenség) egy része nehezen viseli ezt az izolációt; alkoholizmus és egyéb jelenségek, depresszív tünetek lépnek fel. Vissza akarnak menni dolgozni, konfliktus alakul ki. Egy anya, akinek teher a gyerek, az problematikus eset: itt valami utat kell teremteni annak, hogy legyen választási lehetősége. Ezért fontos az egyedi döntések fontossága – hangsúlyozta. Most is vannak anyák, akik nagy nyugalommal, örömmel maradnak otthon gyermekeikkel, azoknak ezt lehetővé kellene tenni. Vannak olyan anyák is, akik különböző – lelki, anyagi – okokból arra kényszerülnek, hogy valamivel korábban menjenek vissza. Ezt is lehetővé kellene tenni. Az helyes, hogy már eddig is oldották valamennyire a munkavégzés tilalmát – tette hozzá.

Azzal a gyanúperrel is élek, hogy 1948-ban azért rendezték úgy a fizetéseket, ahogy rendezték, mert szerették volna, hogy a család minden tagját munkába kényszerítsék, és szerették volna a gyermekeket állami nevelésbe vonni. Ennyire viszont nem tudták kiépíteni a rendszert. Én magam is pártoltam, hogy egy időre legalább fenntartható legyen egy keresetből egy család; ami persze lemondással jár, nem tudom, mennyire hajlandók erre Magyarországon a családok – árnyalta a képet Vekerdy. A kérdés tehát rendkívül komplex; mindkét szempontnak számtalan igazságtényezője van, és mindig óriási veszély, amikor egyik vagy másik oldal hangsúlyozásával az egyik vagy másik politikai erő a maga igazát akarja hangsúlyozni. Ezek a dolgok soha nem egyértelműek. Kitűnő példa erre a finn iskola-gyerek kérdés rendezése; itt rendkívül feszült helyzetben a pártok addig veszekedtek egymással, amíg legalább néhány alapkérdésben meg tudtak egyezni. Én csakis ezt az alaphelyzetet látom járhatónak – vélte a pszichológus. Ez rendkívül komplex kép: ennek a megoldására valódi nemzeti összefogás kell, nem hiszem, hogy egy még oly zseniális jobb- vagy baloldali kormány meg tudná oldani – összegezte Vekerdy.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.