A nemi szerepekről beszélt, megszorítás lesz belőle: különös fordulatot vettek az események ezt követően, hogy Dobrev Klára, a miniszterelnök felesége megtartotta előadását a Corvinus Egyetemen. Gyurcsány Ferenc felesége többek között Norvégiát citálta elő példaként, ahol a „hihetetlen fejlődés” két titka szerinte a kőolaj és az emberi erőforrás maximális kihasználása. Gyurcsány felesége az előadásában a gyes és a magyarok általa vélt hímsoviniszta szemlélete elleni kirohanásai során többek között azzal érvelt: egy nő akkor érzi magát biztonságban, ha meg tudja teremteni az egzisztenciáját. A dolgozó nők igényei ellátása miatt pedig bölcsőde kell – érvelt Gyurcsány felsége. Dobrev kitért a részmunkaidőben foglalkoztatott nők igen alacsony, 6 százalékot sem elérő arányára.
Dobrev „áprilisi téziseihez” rövidesen, május 1-jei, a Népszabadságnak adott nyilatkozatában csatlakozott Gyurcsány Ferenc is: „Gyesen van 170 ezer anya. (...) Mi pedig tudjuk, hogy amikor pici a gyerek, akkor nehezebb elmenni mellőle, rendezzük át már ezt a három évig egyforma gyest, kapjon mindenki az elején többet, később arányosan kevesebbet, de akkor mehessen dolgozni, anélkül, hogy hazudnia kellene” – így Gyurcsány, akit hosszabb ideje feltűnően kínoz a „hazugságbeszéd–igaz beszéd” paradoxona.
Ahhoz, hogy valóban szabadon dönthessenek az édesanyák, az is szükséges, hogy gyermeküket biztonságos környezetben tudják elhelyezni napközben, ezért a kormány kiemelt kérdésként kezeli a bölcsődei, óvodai fejlesztéseket – a Gyurcsányné szavaival kísértetiesen egybeeső megfogalmazás már Budai Bernadetté. A kormányszóvivő úgy fogalmazott: Magyarországon a legalacsonyabb a kisgyermeket nevelő, fiatal foglalkoztatott nők aránya, és azáltal, hogy a gyermekes anyák hosszú ideig maradnak otthon, egyre nehezebben tudnak újra munkába állni. A szóvivő hiányolta a Fidesz gyessel kapcsolatos javaslatait.
Soltész: Csak óvodából 250-et zártak be
A hetedik évébe lépett szocialista kormányzás időszakában Magyarországon a nők 6 százaléka dolgozik részmunkaidőben, szemben az európai uniós 30 százalékos átlaggal. Ne rajtunk kérje számon Budai Bernadett, hogy nekünk mi a programunk, hanem vegyék számba, hogy ők mit nem tettek meg – így reagált erre a lapunk által megkeresett Soltész Miklós.
Nem is kérdés, hogy a gyermekvállalás és -nevelés kérdésével foglalkozni kell, ám ennek csak akkor van értelme, ha hiteles gazdaságpolitikai programot indít el a magyar kormányzat. Amíg ez meg nem valósul, semelyik vállalkozóval vagy céggel nem lehet kapcsolatot teremteni a részmunkaidős foglalkoztatás feltételeinek megtárgyalása, az ezzel kapcsolatos gazdasági ösztönzések egyeztetése céljából. Ugyanis amíg nincs hiteles gazdasági program, amíg nem indul be újra a magyar gazdaság, mindazok a dolgok, amikről beszélnek, hogy bővítik az óvodát vagy a bölcsődei hálózatot, csak pusztába kiáltott szó. Lehet, hogy építenek ilyen intézményt, csak éppen nem adnak a fenntartásra pénzt az önkormányzatoknak, s ugyanoda kerülünk újra, ahova most került az ország: csak óvodából 250-et zártak be – fejtette ki a parlament ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának alelnöke.
Dobrev Klára vetette fel eredetileg, hogy a „panelba szorult” édesanyáknak milyen katasztrofális a helyzetük. Érdekes kérdés, hogy egyáltalán honnan „tud” erről a tágas Apró-villa lakójaként, másrészt hogy ha ez létező probléma, miért nem segítik azokat a programokat, melyeknek a célja, hogy a lakótelepeken minél több közösségi teret teremtsenek – vetette föl a kérdést Soltész. Hozzátette: ezek jó lehetőségek lennének, hogy a gyereknevelésbe esetleg belefásult édesanyák számára némi feloldást jelentsenek. Meg kellene erősíteni például a lakótelepeken található kultúrházakat – érvelt. Érthetetlen, miért nem folytatják a polgári kormányzat által megkezdett programot, a szociális minisztérium és a Máltai Szeretetszolgálat között meglévő szerződést. Olyan új lakótelepi játszótereket kezdtünk építeni – ezekből sajnos csak kettő valósult meg, és újakat az MSZP–SZDSZ-kormány részéről azóta sem létesítettek –, ahol mind a gyerekekkel, mind az édesanyákkal foglalkoznak. Ezek a helyek nemcsak játszótérként működnek, ilyen a békásmegyeri példa, ahol szociális munkások is segítik a kis közösségek kialakulását.
A feleség javasol, a kancellária megrendel, Szűcs Erika változtat?
Soltész érdekesnek vélte, hogy Gyurcsány Ferenc felesége tartott egy előadást a Corvinus Egyetemen, fölvetve a gyes időszakának lerövidítését, és ezt követően rendelt meg a Miniszterelnöki Hivatal egy felmérést, hogy mit szólnak ehhez az emberek. A parlament tavaszi ülésszakának utolsó ülésnapján már Szűcs Erika szociális miniszter is úgy fogalmazott Selmeczi Gabriella interpellációs kérdésére válaszolva, hogy nem tartják a legjobb formának a gyes és a gyed jelenlegi állapotát – vázolta az események felgyorsulását Soltész.
Hozzáfűzte: figyelemre méltóak a Medián felmérésének eredményei, melyek szerint az emberek 87 százaléka úgy gondolja, hogy igenis lehetőségeket kell adni az édesanyáknak arra, hogy a gyermeket hároméves koráig neveljék.
A Fidesz–KDNP politikáját ismertetve Soltész rámutatott: az abnormálissá vált demográfiai helyzetben „már annak is örülni kell, ha a második gyermek is megszületik a családokban. Első lépésben tehát arra kell majd koncentrálni, hogy a második gyermek születését támogassuk”.
Egy újabb trükk
Gyurcsány Ferenc elhíresült beszédében emlegette a „trükkök százait” – emlékeztetett. Egy ilyen trükk a gyes-, gyedtémában: az az édesanya, aki adott számú hónapot már ledolgozott a gyermekszülés előtt, jogosult a gyedre. Ez az összeg jóval magasabb, mint a gyes. A gyed viszont csak két évig tart. A jelenlegi helyzetben a két év gyed után még egy év gyesre is elmehet az édesanya. Mélyen hallgat viszont a kormányzat arról, hogy az új struktúrában mi történne azzal az évi 40-45 ezer édesanyával, akiknek az első két év után megszűnt a gyed: továbbra is megkapják-e az egyéves gyest? Azért hallgatnak erről, mert ez egy olyan „apró trükk”, amivel milliárdokat vehetnek ki a rendszerből. Amikor a jelenlegi kormányzat „reformokban” gondolkodik, az utóbbi öt évben azt mutatta, hogy pénzelvonás, megszorítás következik, a támogatási rendszer megszorítása.
A Fidesz–KDNP tárgyalásokat kezdeményez és egyezséget szeretne kötni a fiatalokkal, családokkal foglalkozó egyesületekkel. Célunk, hogy kiszámítható családpolitika érvényesüljön a gyermekvállalásban, hogy hosszú távon tervezhessenek a fiatal házasok – fejtette ki a képviselő.
Vekerdy: A legjobb az anya mellett, ha van mód erre
Személyes véleményem változatlanul az, hogy jónak tartom: ha egy anyának erre módja van, az első 3 évet, kistestvér születése esetén még többet töltsön a gyerekek mellett – nyilatkozta az MNO-nak Vekerdy Tamás pszichológus.
A XX. század első negyedében-felében kitűnő vizsgálatok mutatták ki azt, hogy a gyerek számára rendkívül jó és fontos, ha az első három évét az anyjával tölti el – folytatta a gyermekpszichológia területén is elismert viselkedéskutató. Hozzátette: Akkoriban még a harmadik életév volt az, különösen ennek az életévnek a vége, amikor a dackorszak, az „én-mondás”, tehát az elszakadás és ottmaradás problémája beköszöntött. A század második felében az akcelerációval egy időben azt a megfigyelést tették, hogy ez az életkor a 2,5-2-re csökkent. Tehát a dackorszak a második életévben, az „én-mondás” a második életév végén jelenik meg: felgyorsulást tapasztalhatunk.
Jó lenne, és támogatnám azt is, ha az óvodáskorban a gyermek csak a délelőttöt töltené az intézményben. Ám találkoztam olyan jelenséggel is, mint a magyarországi Waldorf-óvodák, melyek azt hirdetik, hogy „a gyerek érdekében” csak délelőtt működnek, és nem akarnak napközit biztosítani. Ha kimegyünk Németországba, a Waldorf őshazájába, ott azt látjuk, hogy természetesen van napközi! Nem élhet a világon kívül semmilyen mozgalom vagy elszánás. Jó lenne, ha haza tudna jönni délután a gyermek akár az iskolából is. Csakhogy ez, világszerte így van, nem lehetséges – így hát azon kellene gondolkodnunk, hogy milyen legyen délután az intézményben töltött idő. Hát semmiképpen nem olyan, mint a magyar napközik nagy része. Az óvodák ebből a szempontból jobb helyzetben vannak – fejtette ki Vekerdy.
Nemzeti összefogás kell
Erre jön viszont egy harmadik szempont, az anyáé. Világszerte vizsgálatok mutatják: míg százötven-százhetven éve még nagycsaládok éltek együtt, ma a gyermekükkel kettesben maradó anyák (ilyen a „zöld özvegy”-jelenség) egy része nehezen viseli ezt az izolációt; alkoholizmus és egyéb jelenségek, depresszív tünetek lépnek fel. Vissza akarnak menni dolgozni, konfliktus alakul ki. Egy anya, akinek teher a gyerek, az problematikus eset: itt valami utat kell teremteni annak, hogy legyen választási lehetősége. Ezért fontos az egyedi döntések fontossága – hangsúlyozta. Most is vannak anyák, akik nagy nyugalommal, örömmel maradnak otthon gyermekeikkel, azoknak ezt lehetővé kellene tenni. Vannak olyan anyák is, akik különböző – lelki, anyagi – okokból arra kényszerülnek, hogy valamivel korábban menjenek vissza. Ezt is lehetővé kellene tenni. Az helyes, hogy már eddig is oldották valamennyire a munkavégzés tilalmát – tette hozzá.
Azzal a gyanúperrel is élek, hogy 1948-ban azért rendezték úgy a fizetéseket, ahogy rendezték, mert szerették volna, hogy a család minden tagját munkába kényszerítsék, és szerették volna a gyermekeket állami nevelésbe vonni. Ennyire viszont nem tudták kiépíteni a rendszert. Én magam is pártoltam, hogy egy időre legalább fenntartható legyen egy keresetből egy család; ami persze lemondással jár, nem tudom, mennyire hajlandók erre Magyarországon a családok – árnyalta a képet Vekerdy. A kérdés tehát rendkívül komplex; mindkét szempontnak számtalan igazságtényezője van, és mindig óriási veszély, amikor egyik vagy másik oldal hangsúlyozásával az egyik vagy másik politikai erő a maga igazát akarja hangsúlyozni. Ezek a dolgok soha nem egyértelműek. Kitűnő példa erre a finn iskola-gyerek kérdés rendezése; itt rendkívül feszült helyzetben a pártok addig veszekedtek egymással, amíg legalább néhány alapkérdésben meg tudtak egyezni. Én csakis ezt az alaphelyzetet látom járhatónak – vélte a pszichológus. Ez rendkívül komplex kép: ennek a megoldására valódi nemzeti összefogás kell, nem hiszem, hogy egy még oly zseniális jobb- vagy baloldali kormány meg tudná oldani – összegezte Vekerdy.
origo.hu
A történelem legsötétebb időszaka sejlik fel Magyar Péter újabb botránya kapcsán
