Hídlezárás: közmunkára ítélték Budaházyékat + Képek

Harminc nap közérdekű munkára ítélte Budaházy Györgyöt és öt társát az Erzsébet híd hat évvel ezelőtti lezárása miatt a Pesti Központi Kerületi Bíróság nem jogerősen hétfőn.

MNO
2008. 06. 16. 13:47
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Fotó: Éberling András

A bíróság közérdekű üzem megzavarásának kísérletében mondta ki bűnösnek a vádlottakat. Az ítélet szerint ez esetben a közérdekű üzem a BKV, ám miután a működés jelentős mértékű megzavarása nem következett be, a cselekmény kísérleti szakaszban maradt. Az Erzsébet híd forgalmát 2002. július 4-én, egy hétköznap reggel keresztbe állított személygépkocsikkal akasztotta meg néhány tucatnyi demonstráló, és a forgalom csak délre állt helyre. Budaházy e cselekménye előtt nem sokkal tűnt fel a közéletben. A hídfoglalásról a büntetőeljárás során azt mondta, a társadalom figyelmét akarták felhívni arra, hogy a 2002-es országgyűlési választásokon leadott szavazócédulák megsemmisítése után „a csalások soha többé ki nem deríthetők”.

Fotó: Éberling András



A vádlottak tagadták bűnösségüket, védőik szerint nem követtek el bűncselekményt, csak az alkotmányban rögzített gyülekezési jogukkal élve demonstráltak. A közérdekű üzem megzavarásának bűncselekménye akár 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a törvény szerint. Hétfői, elsőfokú ítéletében e bűncselekmény kísérletéért egyformán 30 nap közmunkával sújtotta a bíróság mind a hat vádlottat. A védők felmentésért, az ügyész súlyosbításért, felfüggesztett szabadságvesztésért fellebbeztek, így az Erzsébet híd lezárásának ügye a Fővárosi Bíróságon folytatódik majd másodfokon.

Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, Budaházy védője szerint ebben az ügyben az Alkotmánybíróság legutóbbi, a gyülekezési joggal, feljelentés nélküli demonstrációkkal kapcsolatos döntésének és a strasbourgi bíróság e tárgyú határozatainak szellemében a büntetőbíróságnak bele kellett volna helyeznie a hídfoglalást a gyülekezési és véleménynyilvánítási jog gyakorlására irányuló történeti összefüggésbe, és össze kellett volna mérnie a közérdekű üzemek működéséhez, illetve az alapvető jogok gyakorlásához fűződő érdekeket.

Gaudi-Nagy Tamás hangsúlyozta: egy alkotmányos jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, veszélyes útra lép a közhatalom, ha büntető- vagy szabálysértési eljárásokkal kívánja ellehetetleníteni az alapvető jogaikkal élő polgárokat. Az ügyvéd megjegyezte azt is, hogy az eljárás során kiderült: a többórás forgalmi fennakadás elsősorban azért állt elő, mert a helyszínre egyébként hamar kiérkező rendőrök megmagyarázhatatlan okból hosszú ideig nem intézkedtek.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.