Hídlezárás: közmunkára ítélték Budaházyékat + Képek

Harminc nap közérdekű munkára ítélte Budaházy Györgyöt és öt társát az Erzsébet híd hat évvel ezelőtti lezárása miatt a Pesti Központi Kerületi Bíróság nem jogerősen hétfőn.

MNO
2008. 06. 16. 13:47
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Fotó: Éberling András

A bíróság közérdekű üzem megzavarásának kísérletében mondta ki bűnösnek a vádlottakat. Az ítélet szerint ez esetben a közérdekű üzem a BKV, ám miután a működés jelentős mértékű megzavarása nem következett be, a cselekmény kísérleti szakaszban maradt. Az Erzsébet híd forgalmát 2002. július 4-én, egy hétköznap reggel keresztbe állított személygépkocsikkal akasztotta meg néhány tucatnyi demonstráló, és a forgalom csak délre állt helyre. Budaházy e cselekménye előtt nem sokkal tűnt fel a közéletben. A hídfoglalásról a büntetőeljárás során azt mondta, a társadalom figyelmét akarták felhívni arra, hogy a 2002-es országgyűlési választásokon leadott szavazócédulák megsemmisítése után „a csalások soha többé ki nem deríthetők”.

Fotó: Éberling András



A vádlottak tagadták bűnösségüket, védőik szerint nem követtek el bűncselekményt, csak az alkotmányban rögzített gyülekezési jogukkal élve demonstráltak. A közérdekű üzem megzavarásának bűncselekménye akár 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a törvény szerint. Hétfői, elsőfokú ítéletében e bűncselekmény kísérletéért egyformán 30 nap közmunkával sújtotta a bíróság mind a hat vádlottat. A védők felmentésért, az ügyész súlyosbításért, felfüggesztett szabadságvesztésért fellebbeztek, így az Erzsébet híd lezárásának ügye a Fővárosi Bíróságon folytatódik majd másodfokon.

Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, Budaházy védője szerint ebben az ügyben az Alkotmánybíróság legutóbbi, a gyülekezési joggal, feljelentés nélküli demonstrációkkal kapcsolatos döntésének és a strasbourgi bíróság e tárgyú határozatainak szellemében a büntetőbíróságnak bele kellett volna helyeznie a hídfoglalást a gyülekezési és véleménynyilvánítási jog gyakorlására irányuló történeti összefüggésbe, és össze kellett volna mérnie a közérdekű üzemek működéséhez, illetve az alapvető jogok gyakorlásához fűződő érdekeket.

Gaudi-Nagy Tamás hangsúlyozta: egy alkotmányos jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, veszélyes útra lép a közhatalom, ha büntető- vagy szabálysértési eljárásokkal kívánja ellehetetleníteni az alapvető jogaikkal élő polgárokat. Az ügyvéd megjegyezte azt is, hogy az eljárás során kiderült: a többórás forgalmi fennakadás elsősorban azért állt elő, mert a helyszínre egyébként hamar kiérkező rendőrök megmagyarázhatatlan okból hosszú ideig nem intézkedtek.

(MTI)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.