Navracsics: Van remény új médiatörvényre

Vannak arra mutató jelek, hogy a közeljövőben sikerül konszenzust elérni az új médiatörvényről - mondta Navracsics Tibor, az Európai Parlament néppárti frakciójának magyar delegációja által szervezett Szabad Európa Vitanapok pénteki rendezvényén, Budapesten.

MNO
2008. 06. 06. 14:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Fidesz frakcióvezetője kiemelte, hogy pártja a „minél inkább értékelkötelezett, minél inkább minőségi” közszolgálati média megteremtését támogatja. Mint mondta, a demokratikus átmenet kezdete óta állandóan vitatott téma a közszolgálatiság kérdése, miközben ez a médiatípus "az elmúlt 15 év legnagyobb vesztese" Magyarországon.

A mai magyar lakosság naponta három, három és fél órát tölt tévézéssel, a fiatalabbak két órát ülnek a számítógép előtt, hatot pedig az iskolapadban – sorolta Schmitt Pál európai parlamenti képviselő, aki a mozgásgazdag életmód mellett a média európai identitástudatot fejlesztő tevékenységét hiányolta.

Forintban milliárdos kiadást jelentene, ha magyarul is elindulna "az egyetlen, identitástudatra nevelő európai csatorna, a Euronews", erre pedig ma nincsen pénz – mondta, megjegyezve: azt csak a kontinens egyik államában kötelező minden kábeltelevíziós csomagba beletenni. Hozzátette, hogy az említett államban – Svájcban – viszont a hivatalos nyelvek közül franciául, németül és olaszul is fogható az adó.

Szalai Annamária, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) Fidesz által delegált tagja arról beszélt: a kereskedelmi médiumok térnyerésével párhuzamosan a közszolgálati "leépült", ez pedig veszélyezteti a társadalom önvédelmi képességét.

Közlése szerint a hazai médiapiacon "monopóliumok, oligopóliumok és kartellek" érvényesülnek, miközben számos elektronikus médium nem tartja be korábbi vállalásait: a kereskedelmi adók a pályázatukban ígértnél kevesebb közszolgálati műsort adnak, miközben "óriási meccseket" vívnak a médiahatósággal, hogy az mit fogadjon el közszolgálati produkciónak.

Szalai Annamária hozzátette, a mintegy 170 hazai közműsor-szolgáltató egyharmada esetében azt állapították meg: műsoraik több mint fele nem közszolgálati, noha ennek vállalása a minősítés megszerzésének előfeltétele.

Cselényi László, a Duna Televízió elnöke szerint a politika túldimenzionált, a média túlpolitizált Magyarországon, a gazdaságinál sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a politikai befolyásolási kísérletek a médiára.

A közmédiumokra fordított pénz nem kevés, "csak az elosztása rendkívül igazságtalan" – jegyezte meg, azt hangoztatva, hogy a többieknél aránytalanul több forráshoz jut a Magyar Televízió (MTV). Mint mondta, jelenlegi helyzetükben "csak előremenekülni lehet", kihasználva meglévő előnyeiket és a határon túli magyarság körében meglévő vezető szerepüket.

(mti)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.