A kerekítésből adódó feladatok 400 kisebb-nagyobb – szigorúan saját fejlesztésű – számítógépes programot érintettek, de számos új programot is elő kellett állítani – közölte az MNO kérdésére az ONYF. A helyzetet az is bonyolította, hogy a normál ügymenet – a havi rendes nyugdíjjal kapcsolatos teendők – mellett kellett az átálláson dolgozni. További nehézséget jelentettek a 13. havi nyugdíj esedékes részletének kifizetésénél adódó feladatok is. (Emlékezetes, a kormány még a „háromigenes” népszavazás előtt kifizetett egy részletet a 13. havi nyugdíjból. A pénz jórészt célhoz is ért még a voksolás előtt, bár célját, mint tudjuk, nem érte el.)
Szabálytalanul sokat dolgoztak?
A munkát a 2008. január 12–13-i hétvégével meg kellett kezdeni, az utómunkálatok 2008. március 16-án fejeződtek be. Az informatikai és tesztelési feladatok 10 hétvégét, azaz 20 napot vettek igénybe, az időszakra eső hétköznapokon pedig – a rendes munkaidőn túl – napi 4,5 órát dolgoztak átlagban a hivatal munkatársai. Amennyiben az ONYF által közölt adatok megfelelnek a valóságnak, akkor a főigazgatóság eljárása szabálytalan volt, hiszen jócskán túllépték a maximális munkaidőre vonatkozó hatályos rendelkezéseket.
366-an viszont szépen kerestek
Az informatikai fejlesztések, módosítások és üzemeltetési tevékenységek végrehajtását az informatikusok mellett a „nyugdíjszakmai” terület munkatársai – szakigazgatás, folyósítás, pénzügyi terület – is támogatták. Az átálláson a főigazgatóság közlése szerint 366 belső ember dolgozott, és 8 órás napra számítva mintegy 8000 túlmunkanapot teljesített. Túlórapénzre összesen 215,1 millió forint (163 millió és ennek 52,1 milliós munkáltatói járuléka) ment el a 250 millióból. Az ONYF által közölt adatokból következően – ha egyenlően osztanánk el az összeget – 445 355 forintot kaptak a munkatársak fejenként túlmunkáért.
A számok azt mutatják, nem rossz dolog a nyugdíjszakmai területen dolgozni: az átlag dolgozó ugyanis 23 túlmunkanapot teljesített a kerekítések miatti feladatokból adódóan, ez pedig azt jelenti, hogy egy nap alatt nagyjából 20 ezer forintos túlórapénzt kerestek, 2500 forintos órabérben.
Voltak dologi kiadások is
A dologi kiadások összege 34,6 millió forint volt – az ONYF közlése szerint. Ebből az összegből oldották meg a „nyomtatványok, a változások dokumentálását, a folyósítás ügyvitele szerinti dokumentumok előállítását”. (Ezeket minden egyes nyugdíjas iratanyagában elhelyezik.) Az MNO-nak a dologi kiadásokról feltett kérdésére válaszolva az ONYF kitért arra, hogy a „teljes állományra kiterjedő változások több kellékanyagot (papír/leporelló, nyomtatófesték) igényeltek a nagy mennyiségű többletnyomtatás miatt”. A válaszlevélben fontosnak tartották megjegyezni azt is, hogy a többletfeladatok a gépidőigényt is jelentősen növelték.
Így megy a pénz a törvényben foglalt emeléseknél is?
A főigazgatóság levele szerint a „nyugdíjfolyósítás folyamata és biztonsága – hogy minden érintett mindig időben és pontosan kapja meg ellátását – elengedhetetlenné teszi, hogy a rendszerben végrehajtott változások teljes körű ellenőrzéssel valósuljanak meg. A biztonság szempontjából mindegy, hogy néhány forintos kerekítés, vagy ezer forint nagyságrendű emelésről van szó, a szükséges folyamatot végre kell hajtani”.
