Draskovics azt mondta, hogy miután tájékoztatta a kabinetet az államfő aggályairól, illetve észrevételeiről, javaslatára a kormány úgy foglalt állást, hogy kezdeményezi a parlamentben: az amerikai-magyar vízummentességi megállapodást kihirdető törvény egészüljön ki a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény módosításával.
Draskovics Tibor elmondta: a módosítás egyértelművé teszi, hogy csak azokhoz az adatokhoz férhetnek hozzá az amerikai hatóságok, amelyekhez szándékaik szerint hozzá szeretnének férni, illetve amelyekhez a magyar fél is hozzáférést szeretne biztosítani, vagyis a bűncselekmény miatt elítéltek adataihoz.
Sólyom visszaküldte megfontolásra az adatcserét
Mint ismert, Sólyom László köztársasági elnök a hétfői napon visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek az amerikai vízummentességhez kapcsolódó bűnügyi célú adatcseréről szóló megállapodást kihirdető törvényt. Az ok az amerikai fél által kért, az ujjlenyomatokra is kiterjedő adatokkal kapcsolatos. A köztársasági elnök hangsúlyozta, a megállapodás alkalmazása nem fog késedelmet szenvedni, hiszen a magyar jogszabályi háttér átalakítása párhuzamosan történhet a megállapodás működőképességéhez szükséges további végrehajtási egyezmények megkötésével.
A bűnügyi adatok cseréjéről szóló egyezményt egy hete ratifikálta az Országgyűlés. Az államfő arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a megállapodást csak azután fogadja el újra, hogy az ujjlenyomat- nyilvántartás hazai szabályait megnyugtatóan rendezte. Az adatcsere-megállapodás ugyanis egyebek mellett lehetővé teszi az amerikai hatóságok számára, hogy megvizsgálják, egy birtokukban lévő ujjlenyomat szerepel-e a magyar ujjlenyomat adatbázisban. Ugyanakkor a bűncselekmény elkövetésével nem vádolt emberek ujjlenyomatai is benne vannak a magyar nyilvántartásban – indokol az elnöki hivatal által kiadott közlemény.
Jóri a végrehajtási megállapodás közzétételét kéri vízumügyben
Jóri András országgyűlési biztos szerint a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény mellett szükség lenne arra is, hogy az Egyesült Államok és Magyarország közti egyezmény végrehajtási megállapodása mielőbb nyilvános legyen, arról ugyanis semmit nem tudni. Megvizsgálná a személyes adatok továbbításának folyamatát is, amikor az elindul hazánk és az Egyesült Államok között. Jóri emlékeztetett: az Egyesült Államok és Magyarország között korábban köttetett hasonló, a nemzetközi terrorizmussal összefüggő egyezmény is problémásnak minősült adatvédelmi szempontok alapján, hiszen nem tudni, ki mi alapján minősülhet terroristának.
Korábbi tervek szerint Magyarországnak olyan, különösen érzékeny személyes adatokat is ki kellett volna adnia az Egyesült Államoknak, amelyeknek sem a bűnözéshez, sem a terrorizmushoz sincs semmi közük. Az amerikai állam ugyanis az egyének szexuális orientációjára, politikai hovatartozására és szakszervezeti tagságára is kíváncsi lett volna. A magyar fél kérésére azonban végül kivették a megállapodásból azt a pontot, hogy megosszák egymással az ilyen jellegű információkat. Ez annak fényében is különös, hogy April H. Foley azt állította, az amerikai javaslat nem tartalmazott ilyet, ám több magyar politikus később meghazudtolta az amerikai nagykövetet.
Az uniós biztosnak is fenntartásai vannak
Korábban a Magyar Nemzet beszámolt arról, hogy Peter Hustinx európai adatvédelmi biztos a nemcsak Magyarországot érintő adatcserékről úgy nyilatkozott: „nagyon komoly aggályaim vannak a teljes folyamattal kapcsolatban”. Szerinte az Egyesült Államok és az egyes uniós tagországok közötti tárgyalások nem voltak átláthatók, a megállapodásoknak pedig csak egy része nyilvános. A hazai parlamenti elit – beleértve mindegyik pártot, kivéve egy nemmel szavazó és öt tartózkodó fideszest – azonban lényegében egységesen szavazta meg az emberi jogi szempontok alapján is kifogásolható egyezményt.
(MTI, MNO)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.