Súlyos bűntettek, gyilkosságok, Molotov-koktélos merényletek – a minden megalapozottság nélkül „rasszista” támadásnak beállított leszámolások arra utalnak, hogy a szervezett bűnözés már kilépett a kezelhetőnek minősíthető kategóriából. Tény, hogy az utóbbi időben előforduló esetek sértettjei többnyire szegény sorsú cigányok.
Könnyen kimondják, hogy rasszista cselekmény
Bár az utóbbi időszakban kétségtelenül előfordultak ilyen jellegű támadások, a Molotov-koktélos támadásokra nem csak cigánylakta területeken kerül sor – fejti ki Tálas Péter, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai és Védelmi Központjának vezetője. Mint mondja, több esetben ért például pártházakat is ilyen jellegű támadás. „Nem gondolom, hogy általánosítani lehet ezekből az esetekből, s nehezményezem, ha ezt például a média megteszi, még akkor is, ha a kifejezetten cigányok ellen elkövetett támadásokat nézzük is. Nagyon könnyen ráragasztja ezekre az esetekre a média, hogy rasszista cselekmények történtek” – állítja a szakértő. A média befolyásolhatja közérzetünket, kialakulhat egy olyan kép, hogy ezek a támadások elszaporodtak. Más a valóság, s más az, ahogy a valóságot érzékeli az egyén – így a témában gyakran publikáló szakértő.
A lecsúszás első következménye a normális gazdasági tevékenység ellehetetlenülése. Ahol ilyen tevékenységet nem lehet folytatni, ott gyakorlatilag a korrupció, a feketegazdaság felbukkanása várható. A szervezett bűnözés – aminek a lecsúszás a táptalaja – drámai méretei esetén következhetnek komolyabb leszámolások elkövetőcsoportok között – mondta el kérdéseinkre válaszolva a biztonságpolitikai szakértő.
Nincsenek terrorszervezetek Magyarországon
A terrorizmusnak valamiféle politikai motivációval kell rendelkeznie, s a rasszizmus lehetne az, de a konkrét eseményeket nézve – például hogy valaki nem adott meg háromezer forintot, s ezért jön a leszámolás – közbűntényes esetekről beszélhetünk – fogalmaz Tálas. „Nem tekinthető terrorizmusnak tehát a szervezett bűnözés, az egyéni bosszúk elkövetése, idetartoznak az elszámolási dolgok is. Magyarországon nincsenek terrorista szervezetek, a Molotov-koktélos támadások elkövetésére sem szervezett körülmények között kerül sor, legalábbis szerény ismereteim szerint” – fűzi hozzá.
„Nem tömeges jelenség”
A nemzet biztonságát mindez akkor érinti, ha tömegesen bukkannak föl ezek a jelenségek, s ez az ország egészének sorsára hatással van, másrészt ha egy közösség biztonságáról van szó, melynek biztonsága érintheti egy szélesebb közösség, így a Magyar Köztársaság polgárainak biztonságát – szögezte le Tálas, aki határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy ez a jelenség tömegesen fenyegetné az emberek biztonságát Magyarországon.
A biztonságpolitikai szakértő egyébként rámutatott: ha az egész térség nem lesz képes olyan kitörési pontokat találni, amivel továbbindul az Európai Unión belül, előfordulhat, hogy az EU perifériáján maradunk, s ez valóban magában hordoz biztonsági kockázatokat.
