A válság idején a kormány első számú kötelessége, hogy megóvja az ország pénzügyi-gazdasági stabilitását – jelentette ki Gyurcsány Ferenc szerdán Szegeden. Ehhez nagyon feszes gazdálkodás szükséges, s mindeközben olyan lépések sokasága, amelyek már arról szólnak, hogy egyszer vége lesz ennek a nehéz időszaknak, és újra nagyobb sebességre lehet kapcsolni – mondta a kormányfő a Válságkezelés és növekedés – Stratégia az erős Magyarországért elnevezésű konferencián. Ha csak spórolunk, nem lesz erősebb ország, pusztán kiadáscsökkentéssel nem megy előrébb az ország – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Hozzátette: azt azonban el kell mondani az embereknek, hogy 2000 és 2006 között sokkal nagyobb tempóban építkeztünk, mint amilyen terheket elviselt volna az ország gazdasága. A kormány felemelte a köztisztviselők fizetését, bevezette a 13. havi nyugdíjat s egy hihetetlenül kedvező lakástámogatási rendszert – ez utóbbi a mai napig több mint 200 milliárd forinttal terheli meg a büdzsét.
A kormány annak érdekében, hogy újra gyorsabb növekedési pályára állítsa az országot, az adórendszer, a szociális ellátás és a nyugdíjak területén tervez lépéseket – közölte a miniszterelnök. Az adórendszer területén a változások központi eleme, hogy ha valaki legálisan vállal munkát, több – jövőre az átlagfizetés környékén havonta mintegy tízezer forint – pénz maradjon a zsebében – részletezte Gyurcsány Ferenc.
Mint mondta, a változások másik eleme a szociális ellátások szigorítása. Eltartani saját magát és családját elsősorban az egyén felelőssége, persze előfordul, hogy valaki „kezét-lábát töri”, mégsem jut munkához, ilyenkor a kormánynak kell beavatkozni. Úgy fogalmazott, lehet, hogy jobban járunk, ha a segély folyósítása helyett részben inkább munkahelyet teremtünk.
A kormányfő közölte: a harmadik nagy területet a nyugdíjak jelentik. Az MSZP szerint nem lenne tisztességes a nyugdíjasokkal szemben, hogy járandóságuk csupán a reálértékét őrizze meg, szükség van azonban a nyugdíjemelési rendszer átalakítására. Nagy a nyomás a kormányon, hogy eltörölje a 13. havi nyugdíjat, ehelyett azonban azt inkább beépítenék a havi járandóságba. Hozzátette: hosszú távon az is segíti megőrizni a nyugdíjkassza egyensúlyát, hogy 2016-tól fokozatosan emelik a nyugdíjkorhatárt.
Gyurcsány Ferenc kifejtette: a költségvetés bevételei elegendőek ahhoz, hogy a kormány kifizesse kötelezettségeit, például a közalkalmazottak és köztisztviselők bérét, a nyugdíjakat. A valutatartalék és a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodásból származó források csaknem 40 milliárd eurót tesznek ki, ez elégséges az ország idei, mintegy 3 milliárd eurós fizetési kötelezettségeire.
Gyurcsány levelet írt a soros elnöknek
Gyurcsány Ferenc az Európai Bizottság elnökén kívül Mirek Topolánek soros EU-elnöknek is írt levelet azzal a javaslattal, hogy az Európai Központi Bank (EKB) fogadja el hitelműveleteinél fedezetként az eurózónán kívüli országok államkötvényeit is – értesült szerdán kormányzati forrásból az MTI. A miniszterelnök február 26-án küldött levelet az Európai Bizottság elnökének és az EU soros elnöki posztját betöltő cseh miniszterelnöknek. A levélben olvasható három főbb javaslatot ismertette a kormányfő a vasárnapi informális uniós csúcson is. Gyurcsány Ferenc mindkét levélben hangsúlyozta, hogy az európai intézményeknek el kellene ismerniük az új tagállamok erőfeszítéseit az eurózónához való csatlakozás ügyében. A miniszterelnök szorgalmazta, hogy gondolják újra, szükséges-e két éven át az eurózóna előszobájában, vagyis az európai átváltási mechanizmusban (ERM–II) várakoztatni az eurót bevezetni akaró országot.
Levelében a kormányfő azt is javasolta, hogy a központi bankok és az Európai Központi Bank közötti együttműködésben megfelelő feltételek mellett fogadják el fedezetként a nem euróövezeti tagok állampapírjait. A miniszterelnök harmadik pontként kiállt amellett is, hogy az anyabankok kötelesek gondoskodni közép-európai leánybankjaikról. A javaslatok indoklásaként Gyurcsány Ferenc kiemelte, hogy a gazdasági válság kiszélesedett, a válság következményei pedig fokozottan éreztetik hatásukat a kelet-közép-európai régió országaiban. A levélben Barroso és Topolánek támogatását is kérte a magyar miniszterelnök a hárompontos javaslathoz. A magyar kormányfő a március 1-jei informális uniós csúcson is ismertette javaslatcsomagját.
A találkozó végén Mirek Topolánek hangsúlyozta, hogy az Európai Unió szükség esetén támogatja kelet- és közép-európai tagországait, de elsősorban eseti, országonkénti alapon, mert minden egyes tagállam helyzete különböző. Az állam- és kormányfői találkozó más résztvevőinek nyilatkozatai ugyancsak azt tükrözték, hogy a térség országait nem hagyják magukra, de átfogó, nagyszabású program elindításának idejét egyelőre nem látják elérkezettnek. José Manuel Barroso pedig arról beszélt, hogy többet fognak tenni, de esetről esetre vizsgálva a helyzetet, ott, ahol szükséges. Bejelentette azt is, hogy egyetértettek abban: az anyabankok támogatása nem jelenthet korlátozást a fiókok, leánybankok vonatkozásában.
(MTI)
origo.hu
Orbán Viktor élőben ma este a TV2-n!
