Három kéményseprőnő dolgozik az országban

Három év óta nincs kéményseprő szak egyetlen hazai szakiskolában sem. A hiányt átképzésekkel pótolják. Jelenleg Tolna megyében 11 betanított munkás vár arra, hogy kéményseprő lehessen.

Legutóbb a főváros egyik szakmunkásképző iskolája vállalta, hogy kéményseprő szakot is indít, ennek azonban már három éve – mondta a Tolna megyei internetes oldalnak Huszár Tibor, a Caminus Tüzeléstechnikai Kft. ügyvezetője. Magyarországon ezer kéményseprői körzet van, ebből 28 Tolna megyében, így érthető, hogy a szakmai képzés miért szervezetlen, hiszen vannak évek, amikor nincs üres állás. Az esetleges hiányt úgy oldják meg, hogy három hónapra felvesznek olyan fiatalokat, akiknek van valamilyen szakvizsgájuk, például kőművesek, majd átképzéssel megtanulják a választott szakmájukat is.

Huszár Tibor elmondta, 720 órás tanfolyamot kell elvégezni, ebből 400 óra a kötelező gyakorlat. Jelenleg Tolna megyében 11 betanított munkás dolgozik, a régióban pedig ötven. Az átképzéshez szükséges tankönyvek nem újak, 1980-ban készültek, pedig azóta sokat változott a tüzeléstechnika. A szakkönyvek hiányosságát a gyakorlati képzések alatt pótolják, mondta az ügyvezető, aki maga is óraadó tanár a régiós tanfolyamoknál. A képzés teljes költségét egyébként a munkáltató fizeti, és biztosítja az erre fordítható időt is.

Tolna megyében a személyi állomány kielégítő, mondta Huszár Tibor, a 17 képzett kéményseprő közül a legfiatalabb 24, a legidősebb 58 éves. Hölgy ebben a szakmában ritka, mint a fehér holló. Az országban mindössze három, körzettel rendelkező kéményseprőnő van. Érdekes módon a hölgyek körében nem vonzó ez a munka, noha a kéményseprő mesterek – merthogy mestervizsgát is lehet ebből tenni – irodában dolgoznak, szakvéleményeket készítenek.

(teol.hu)