Az EU vezetői, köztük Angela Merkel is visszautasította Gyurcsány Ferenc azon kérelmeit, amelyet a Kelet-Európai államok eladósodása ellen és az eurózónához való gyorsabb csatlakozás érdekében tett. Az International Herald Tribune (IHT) a gazdasági recesszió kapcsán megjegyzi: a régió országainak vezetői zavargásoktól és idegengyűlölettől tartanak. A lap rámutat arra is, hogy a válság kapcsán kirobbanó viszálykodások eltörölhetik azokat az eredményeket, amelyeket a kommunizmus összeomlása óta ért el az EU-hoz csatlakozott 10 posztszocialista állam.
Gyurcsány – aki a válság európai kezelése kapcsán újabb vasfüggönytől tart – ötletei Varsónak és Prágának sem tetszettek. Az IHT rávilágít, hogy a módosabb Kelet-Európai országok igyekeznek elhatárolódni a „szegényebb” szomszédaitól – köztük Magyarországtól is. Ezt húzta alá a lapnak nyilatkozó politológus, Böszörményi-Nagy Gergely is aki úgy látja: a javaslat elfogadásával Csehország és Lengyelország egy csoportba került volna Magyarországgal.
A lap kiemeli azt is, hogy a cseh sajtó sem Nyugat-Európa elutasítását emeli ki, mikor Prága is elutasította Gyurcsány ötleteit. Hétfőn az IHT külön cikkben foglakozott régiónk gazdaságáról, ám külön kiemeli a szégyenpadra juttatott magyar gazdaság helyzetét. A összefoglaló a Gyurcsány-kormány hiteleinek felsorolásával indul: 15, 7 billió dollár az IMF-től, 8,4 billió dollár az uniótól, és 1,3 billió dollár a Világbanktól. „Mindez olyan megszorításokat hozhat maga után, amely alááshatja Gyurcsány 2010-es miniszterelnöki ambícióit” – írja a lap, majd hozzáteszi: Magyarország gazdaságpolitikája nehéz kezű politikai lobbizásnak volt kitéve attól kezdve, hogy az MSZP 2002-ben megnyerte a választásokat.
Ennek fényében – írja az IHT – Nyugat-Európa nem volt túl lelkes, amikor Gyurcsány ismét hitelért fordult hozzájuk. „Nehéz rokonszenvezni Gyurcsány Ferenc 190 milliárd eurós kérésével, tekintettel arra, hogy miként kezelte saját gazdaságát” – idézi a lap Gunter Deubert, a Deutsche Bank Kelet-Európai gazdaság szakértőjét.
(hírTV/IHT)
