„Ez egy évvel való hosszabbítás lenne, nem vállalna kötelezettséget a mostani kormány a következő kormány időszakára” – mondta a főosztályvezető újságíróknak nyilatkozva. A távirati iroda kérdésére válaszolva azt is hozzátette: minden jel szerint hosszú távú misszióval kell számolni Afganisztánban. Hamikus Vilmos arról is beszélt, elképzelhető, hogy több pénzt is fordítanak majd az afganisztáni misszióra. A pluszforrásokat azonban nem a magyar költségvetésből, hanem több nemzetközi alapból és donorországok, így például Japán támogatásából biztosítanák – fűzte hozzá.
Szentiványi Gábor külügyi szakállamtitkár azt mondta, hogy a tervek szerint 400-ra emelkedne az Afganisztánban szolgálatot teljesítő magyar katonák száma. Jelenleg 350 magyar katona teljesít szolgálatot a közép-ázsiai országban – tette hozzá. A szakállamtitkár kiemelte, hogy az afganisztáni magyar jelenlétről konszenzus van a parlamenti pártok között. Az afganisztáni műveletekről legközelebb csütörtökön tárgyalnak a NATO-tagországok külügyminiszterei. Magyarország továbbra is azt képviseli, hogy könnyebbséget jelentene, ha bizonyos NATO-missziókban – köztük az afganisztániban – közösen viselnék a tagországok a költségeket – mondta a diplomata. A csütörtöki megbeszélésen a külügyminiszterek találkoznak az ukrán és a grúz képviselőkkel is. A szakállamtitkár kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy nincs még magyar jelölt a nyáron megüresedő NATO-főtitkári posztra. Eddig csak egy hivatalos jelölt van, az egykori bolgár külügyminiszter.
Az áprilisi NATO-csúcson valószínűleg még nem dől el az új NATO-főtitkár személyének kérdése. Nem kizárt, hogy egy új tagállamból kerül ki az atlanti szervezet új vezetője – tette hozzá. Szentiványi Gábor arról is beszélt, hogy Magyarország NATO-tagságának tizedik évfordulója alkalmából március 12-én nemzetközi konferenciát tartanak az Országházban. Az évfordulóról a magyar nagykövetségeken is megemlékeznek – mutatott rá. A szakállamtitkár a tízéves NATO-tagságot értékelve úgy vélte: szövetségesként a kiszámíthatóság jellemzi Magyarországot, az atlanti szervezeti tagság folyamatosan élvezte a parlamenti pártok és a lakosság támogatását.
A NATO további bővítésével kapcsolatban Szentiványi Gábor rámutatott, hogy Horvátország és Albánia szerencsésen befejezte a csatlakozási tárgyalásokat. A szlovén–horvát határvita miatt azonban kitolódhat a horvát csatlakozás. Magyarország bízik abban, hogy a szlovén kormány képes lesz kezelni a kérdést, és Horvátország taggá válhat az áprilisi NATO-csúcson – mondta a szakállamtitkár. Szentiványi Gábor szerint Montenegró jól teljesít, a nyugat-balkáni ország fontos reformokat hajt végre. Magyarország Montenegró esetében vállalta, hogy egyfajta összekötő szerepet játszik a nyugat-balkáni ország és a NATO között – tette hozzá.
(MTI)
