Önkormányzatok: törvényességi felügyeletet kér a KDNP

Jelenleg bármilyen határozatot meghozhatnak az önkormányzatok anélkül, hogy megtámadható lenne, mivel év elejétől megszűnt törvényességi felügyeletük; ez Terézvárosban is gondot okoz – mondta Wertán Zsolt Zoltán, VI. kerületi KDNP-s önkormányzati képviselő szerdai sajtótájékoztatóján.

MNO
2009. 03. 04. 12:27
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A képviselő emlékeztetett: a Gyurcsány-kormány átalakította a közigazgatási hivatalokat, és egy feles törvénnyel, majd egy kormányhatározattal megszüntette a közigazgatási hivatalokat, helyükbe pedig regionális hivatalokat léptetett. Az Alkotmánybíróság (AB) kimondta ennek alkotmányellenességét, minthogy kétharmados törvényt nem lehet sem feles törvénnyel, sem kormányrendelettel módosítani. Így annak ellenére, hogy 2007. január 1-jén létrejöttek a regionális hivatalok, miután a korábbi rendszer szerinti megyei közigazgatási hivatalok 2008. december 31-én megszűntek, jelenleg nincs törvényességi felügyeletük az önkormányzatoknak, mivel a regionális hivatalok nem jogosultak gyakorolni azt – mondta. Az AB határozata felhívta az Országgyűlés figyelmét arra, hogy jogalkotási kötelezettségének a törvényességi felügyelet visszaállítására december 31-ig tegyen eleget. Erre nem került sor, még törvényjavaslat sem került napirendre – tette hozzá.

Wertán Zsolt Zoltán szerint a hiányosság a terézvárosi önkormányzatnál is szabálytalanságokat okoz. Felelevenítette a képviselő-testület 2009. január 29-i ülését, amely szerinte szintén szabálytalanul zajlott. A polgármester megnyitotta az ülést, majd a napirendi vita után szavazás következett. Huszonnégy mandátum van a testületben, és a szavazáskor 12 igen szavazat volt. Sem tartózkodás, sem nem szavazat nem érkezett. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a testület határozatképtelen volt – mondta.

A politikus szerint akkor „mindenféle zavaros magyarázkodás következett”, miszerint az AB kimondta, hogy a jelen lévő képviselőket határozatképesség szempontjából be kell számítani, de a képviselő szerint ezt az AB az 1990-es évek elején, még egy egészen más önkormányzati törvény alapján jelentette ki. A képviselő-testület működési szabályzata pedig kimondja, hogy jelenlévőnek az számít, aki szóban vagy a szavazógép bekapcsolásával jelzi ezt, amennyiben a szavazás kézfeltartással vagy géppel zajlik.

„Azzal, hogy ott ül, a képviselő nem szavaz” – mondta Wertán Zsolt Zoltán, aki azt sérelmezi, hogy mindezek ellenére semmit sem tehet, mivel a regionális hivatalhoz hiába fordul. Szerinte a jegyző jóváhagyásával bármilyen jegyzőkönyv készülhet, az megtámadhatatlan. Azt is elmondta, hogy hiába kérte a polgármestertől, illetve a jegyzőtől az önkormányzati ingatlanokkal kapcsolatos büntetőeljáráshoz köthető szerződéseket, mint ahogy azt a keresetet sem kapta meg a polgármestertől, amelyben őt másodszor feljelenti. Mint mondta, csupán a Bajcsy-Zsilinszky út 13. szám alatti ingatlannal kapcsolatos dokumentumokba tekinthetett be, ami miatt azonnal a BRFK-hoz fordult, mert szerinte különösen nagy vagyoni hátrányt okozó cselekmény történt.

(MTI)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.