Önkormányzatok: törvényességi felügyeletet kér a KDNP

Jelenleg bármilyen határozatot meghozhatnak az önkormányzatok anélkül, hogy megtámadható lenne, mivel év elejétől megszűnt törvényességi felügyeletük; ez Terézvárosban is gondot okoz – mondta Wertán Zsolt Zoltán, VI. kerületi KDNP-s önkormányzati képviselő szerdai sajtótájékoztatóján.

MNO
2009. 03. 04. 12:27
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A képviselő emlékeztetett: a Gyurcsány-kormány átalakította a közigazgatási hivatalokat, és egy feles törvénnyel, majd egy kormányhatározattal megszüntette a közigazgatási hivatalokat, helyükbe pedig regionális hivatalokat léptetett. Az Alkotmánybíróság (AB) kimondta ennek alkotmányellenességét, minthogy kétharmados törvényt nem lehet sem feles törvénnyel, sem kormányrendelettel módosítani. Így annak ellenére, hogy 2007. január 1-jén létrejöttek a regionális hivatalok, miután a korábbi rendszer szerinti megyei közigazgatási hivatalok 2008. december 31-én megszűntek, jelenleg nincs törvényességi felügyeletük az önkormányzatoknak, mivel a regionális hivatalok nem jogosultak gyakorolni azt – mondta. Az AB határozata felhívta az Országgyűlés figyelmét arra, hogy jogalkotási kötelezettségének a törvényességi felügyelet visszaállítására december 31-ig tegyen eleget. Erre nem került sor, még törvényjavaslat sem került napirendre – tette hozzá.

Wertán Zsolt Zoltán szerint a hiányosság a terézvárosi önkormányzatnál is szabálytalanságokat okoz. Felelevenítette a képviselő-testület 2009. január 29-i ülését, amely szerinte szintén szabálytalanul zajlott. A polgármester megnyitotta az ülést, majd a napirendi vita után szavazás következett. Huszonnégy mandátum van a testületben, és a szavazáskor 12 igen szavazat volt. Sem tartózkodás, sem nem szavazat nem érkezett. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a testület határozatképtelen volt – mondta.

A politikus szerint akkor „mindenféle zavaros magyarázkodás következett”, miszerint az AB kimondta, hogy a jelen lévő képviselőket határozatképesség szempontjából be kell számítani, de a képviselő szerint ezt az AB az 1990-es évek elején, még egy egészen más önkormányzati törvény alapján jelentette ki. A képviselő-testület működési szabályzata pedig kimondja, hogy jelenlévőnek az számít, aki szóban vagy a szavazógép bekapcsolásával jelzi ezt, amennyiben a szavazás kézfeltartással vagy géppel zajlik.

„Azzal, hogy ott ül, a képviselő nem szavaz” – mondta Wertán Zsolt Zoltán, aki azt sérelmezi, hogy mindezek ellenére semmit sem tehet, mivel a regionális hivatalhoz hiába fordul. Szerinte a jegyző jóváhagyásával bármilyen jegyzőkönyv készülhet, az megtámadhatatlan. Azt is elmondta, hogy hiába kérte a polgármestertől, illetve a jegyzőtől az önkormányzati ingatlanokkal kapcsolatos büntetőeljáráshoz köthető szerződéseket, mint ahogy azt a keresetet sem kapta meg a polgármestertől, amelyben őt másodszor feljelenti. Mint mondta, csupán a Bajcsy-Zsilinszky út 13. szám alatti ingatlannal kapcsolatos dokumentumokba tekinthetett be, ami miatt azonnal a BRFK-hoz fordult, mert szerinte különösen nagy vagyoni hátrányt okozó cselekmény történt.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.