Össze vagyunk drótozva – Bajnai kissé szögletes megfogalmazása a miniszterelnöki és például a nagycsaládosoknál jellemző egy főre jutó átlagfizetés közötti, jelentősnek mondható eltérés miatt akár komikusnak is tűnhetne. A Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke, Szabó Endre, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének (MKKSZ) főtitkára, Fehér József és a parlament nyugdíj-politikai albizottságának alelnöke, Iván László gerontológusprofesszor inkább tragikusnak látja a helyzetet.
Játék az áfával
Sajátos módon variálja a Bajnai-kormány az adó- és áremeléseket. A közzétett intézkedések között szerepel, hogy az élelmiszerek áfája 25 százalékos lesz, kivéve az úgynevezett kedvezményes kulcs szerinti kategóriába kerülő élelmiszereket.
A nagycsaládosoknál annál nagyobb mértékben fizetik be a család kenyérkereső tagjai a fogyasztási cikket terhelő áfát, minél nagyobb a család. Az áfaemelés tehát jelentős terhet fog okozni a nagycsaládosoknak, ezt nem fogja ellensúlyozni az alapvető élelmiszerek áfájának 2 százalékos csökkentése – nyilatkozta lapunknak Szabó Endre.
Nemcsak alapélelmiszereket kell venni a gyermek számára, hanem például ruhát is, fűteni is kell rá, utaztatni is kell, erőteljesen megérzik tehát a nagy családok, hogy szinte minden cikknek 20-ról 25 százalékra emelkedik az áfája – folytatta a NOE elnöke.
A közszférában a bruttó kifizetések összértékét 2 évre rögzítették, eltörlik a 13. havi juttatást, illetve sor kerül a 2009-es év második fél évét illető keresetkiegészítések felülvizsgálatára. Ezzel kapcsolatban Szabó jelezte: számos nagycsaládos szülő dolgozik ebben a szférában, ezért jelentős érvágást jelentenek ezek az intézkedések.
Annál rosszabbul jár a család, minél több gyereket nevel
A családi pótlék adóalapba történő bevonása következtében a jövedelem sokkal nagyobb része fog bekerülni a magasabb adósávba, így bár a családfenntartó jövedelmét nem közvetlenül adóztatják meg, jövedelmét „meg fogja nyomni”. Annál rosszabbul jár tehát a család, minél több gyereke van, mert annál több családi pótlékot kap, s így annál magasabb adósávba is kerül át. Így kommentálta Szabó Endre, hogy a családi pótlékot 2 évre befagyasztják, s a pótlék ráadásul „adót nem viselő, adóalapot növelő jövedelemmé alakul”. A tömegközlekedés támogatásának csökkentése a munkába, iskolába járás költségeit emeli, a családok sportolási, kulturálódási, üdülési lehetőségeit, családi és egyéb kapcsolatainak fenntartását korlátozza, növeli a környezetszennyezést – fűzte hozzá.
Miért a legkisebbek hozzanak áldozatot?
Teljes káosz keletkezhet a közszolgák bérezésében
A 13. havi juttatással kapcsolatos kommunikáció félreértésen alapszik, és megtévesztésnek minősíthető, ugyanis ez soha nem volt külön juttatás – jegyezte meg Fehér. Ez nem más, mint a munkavállalók részéről megelőlegezett, tőlük havonta levont 8,3 százalék egy összegben történő kifizetése. Ez nem ugyanaz, mint a 13. havi nyugdíj, ami valóban egy külön juttatás. A közszolgálat 13. havi „fizetése”, amely nevében sem viseli sem a 13. hónap, sem a fizetés kifejezést, hiszen juttatásnak minősül, a munkavállalók havonta visszatartott bérének egyösszegű visszaadása. Nem jutalom, hanem az államnak megelőlegezett összeg. Speciális kifizetési szabályai vannak, és speciális pénzügytechnikai megoldás; a munkavállalók 13 részletben kapják kézhez 12 havi bérüket. A 13. részlet akár részarányos kifizetéséhez legalább hathavi munkaviszony szükséges.
Fehér rámutatott: egy hatályban levő jogszabály értelmében 2010. január 1-jétől visszaáll a 13. havi juttatások korábbi rendszere. A munkavállalók ennek értelmében 2010 decemberében egyhavi fizetésnek megfelelő külön juttatást kapnak. Ennek az elvételéhez törvényt kellene módosítani, amihez a MKKSZ semmilyen körülmények között nem járul hozzá. Ha a törvényt mégis módosítanák a közalkalmazottak kárára, sérülhet a közszolgálat egysége. A bírák és a számvevőszék, illetve a versenyhivatal dolgozói most is megkapják a 13. havi juttatást. Mindazok, akiknek a jogállása kétharmados törvény alá esik, most is megkapják ezt az összeget – hívta fel a figyelmet.
Mit fagyasztanak be?
A kormányzat már 2007-ben és 2009-ben is befagyasztotta a közszolgálat béreit, ennek következtében „ha semmi nem történik, a közszolgálati dolgozók bére akkor is visszazuhan a 2002 előtti szintre”. (Fehér kiemelte: hibásan híresztelték 2002-ben, hogy 50 százalékkal fejlesztették a közszolgálati dolgozók bérét, holott a tarifákat emelték.)
Ha a kormányzat mindkét tervezett lépést megteszi, elveszi a külön juttatást, és befagyasztja a kereseteket a 2009-es szinten. Ez olyan katasztrofális helyzethez vezet, mint ami az 1996-os úgynevezett „stabilizációs” Bokros-csomag következtében állt be utoljára – fogalmazott Fehér. Kérdésünkre, hogy ez mit jelentene, elmondta: a közszféra ez esetben újra teljesen ellehetetlenül, a hozzáértő szakemberek elhagyják; ismét egy 50 százalékos „dózis” kell ahhoz, hogy „valamilyen vonzereje és szakmai színvonala legyen a közszolgálatnak”.
Már nemcsak a saját egzisztenciánk miatt aggódunk, hanem a magyar közszolgálat szolgáltatóképességéért és minőségének helyzetéért – fogalmazott Fehér. Hozzáfűzte: a világ minden országában az állami szerveket, a közszolgálat kapacitását növelik annak érdekében, hogy a válság kezelhető, elhárítható legyen. Magyarország tökéletesen szembemegy a nemzetközi trenddel: az államot folyamatosan szétverik, az állami szervek kapacitását csökkentik, ellehetetlenítik az állami alkalmazottakat. Ennek rendkívüli következményei lesznek – summázta Fehér a várható hatások összességét.
Milliós táborban a nélkülöző nyugdíjasok
A 2009-es nyugdíjkorrekciót átütemeznék, a 2010-est elhalasztanák. Mennyiben elfogadható ez, tekintve a magyar népesség köreiben ma is jellemző korai halálozást? – kérdeztük Iván Lászlót. A gerontológus szakember a Semmelweis Egyetem professor emeritusa, 52. éve oktat az intézményben orvostanhallgatókat.
Magyarország az öregedő társadalmak közé tartozik. Az utóbbi időben kevesebben születnek, mint ahányan elhalnak, ami a népesség lassú fogyatkozásával jár; bár az életkor valamennyivel hosszabbodott, de a nyugat-európai, illetve az EU-államok tekintélyes részéhez viszonyítva még mindig 9-10 évvel kevesebbet élünk meg fenntartható, kielégítő egészségben, ez együtt jár az életminőséggel – válaszolta Iván.
Az elmúlt pár évben hazánk súlyosan a szegénység irányába mozdult el. Az időskorúak és a nyugdíjasok közül milliós mértékben élnek a létminimum körüli összegből. Ez azt jelenti, hogy bármilyen megszorítás, változás ezt a szegénységi spirálban amúgy is lefelé tartó népességet még súlyosabban érinti.
A most Bajnai néven elhíresült csomag nem más, mint a Gyurcsány-csomag jóval durvább változata. Ítélet-végrehajtóként jár el „Bajnai kormányfő”, így például a 4 százalékos emelést jelentő korrekciós nyugdíjak kifizetését Bajnai a jövő év végére tolta el, azután, hogy ezt egyszer már fölfüggesztették ez év szeptemberéig. A további kifizetést 2010-ben pedig befagyasztják, és megszüntetik ezt a csekély korrekciót is.
Iván rámutatott: a 13. havi nyugdíj az alacsony nyugdíjjal rendelkezők számára igen fontos juttatás volt. A csomag bevezet egy új nyugdíjindexálást, ami ahhoz köti a kötelező emelést, hogy mennyi a GDP emelkedése.
Tovább dolgozni a megszűnő munkahelyeken?
A GDP-hez kötött prémium is elnyomorítást eredményez. A korai nyugdíjazáshoz kötött úgynevezett büntetőelvonásokat három évvel a nyugdíjkorhatár betöltése előtt előbbre hozzák, éppúgy, mint a nyugdíjkorhatár emelését is. A cél, hogy az emberek maradjanak hosszabban a munka világában, a nyugdíj ugyanis a társadalombiztosítási alap feltöltési elmaradása miatt gondot jelent – tért ki a nyugdíjaskor kitolását célzó intézkedésekre Iván.
A tervek szerint 2012-re előre hozzák a nyugdíjkorhatár emelését, évente félévenkénti ugrásokkal eljutva a 65 éves nyugdíjba meneteli korhatárig. Csakhogy a munkavállalók nem tudnak elhelyezkedni, folyamatosak az elbocsátások. Mindeközben most emelkedik meg a száma az úgynevezett Ratkó-nyugdíjasoknak, akik nagy számban lépnek be a nyugdíjkorhatár előtti időszakba és a nyugdíjaskorba – sorolta a polgári kormány időszakában az Idősügyi Tanács társelnökeként tevékenykedő tudós.
Csak behajtásra és hiánypótlásra beállított kormányzati gondolkodást, puszta ítélet-végrehajtást tapasztalunk. Ennek az a következménye, hogy emberek sokasága megy tönkre még inkább. A nyugdíjasok ráadásul egészségügyi problémákkal küzdenek, a gyógyszerárak emelkednek, a gyógyszerekhez való hozzájutásuk esélye csökken. A betegségek egyre gyakoribbá válnak: az EU-hoz viszonyítva Magyarországon a krónikus betegségek a 60 éven felüliek között, valamint az aktuális megbetegedéseknek a korral gyakoribbá váló halmozódása miatt sokkal több egészségügyi, szociális, ápolási, gondozási feladattal járnak. Ezt az egészségügyben is megszorítások kísérik.
A korhatáremelés előrehozása 2012-től, mégpedig féléves ugrásokkal, a 2009-es korrekció átütemezése és a 2010-es korrekció elhagyása, a 2009-es 13. havi nyugdíj második részének visszavonása, a 13. havi nyugdíj helyett a hanyatló GDP-hez kötött prémium, a rokkantnyugdíjazás feltételeinek szigorítása és a korai nyugdíjazáshoz kötődő büntetőrendszer jellemzi ezt a csomagot. Véleményem szerint ez a három P programja: a pótkormány pártháttérrel, préskormányként hajtja végre ezeket az idősebb nemzedékeket érintő megszorításokat – hangoztatta a fideszes politikus.
Sajnálatos módon van e rétegen belül kormányközeli és kormányt támogató magatartásforma. Ennek sok oka van, múltbeli, történelmi okok miatt. De már e szervezeteken belül is elhangzottak az Idősügyi Tanács legutóbbi ülésén is olyan berzenkedések, melyek szerint nem tartják elfogadhatónak, és aggodalommal szemlélik a Bajnai-csomagot. Kisebb módosításokba belement a kormányzat, s a berzenkedők egyelőre jobbnak látják, ha a „majdcsak jobb lesz” mentalitásával belesimulnak a jelenlegi helyzetbe. Sajnos a történtek nem igazolják ezt a várakozást – vélekedett Iván László.
